Csütörtök estére már az orosz hadiflotta is elismerte, hogy vontatás közben, „vihar okozta hullámok miatt” elsüllyedt a fekete-tengeri orosz flotta zászlóshajója, a Moszkva rakétás cirkáló. Mint a Szabad Magyar Szó is megírta, az orosz zászlóshajót kijevi források szerint az ukránok két Neptun típusú rakétával találták el. Moszkvai szerint viszont tűz ütött ki a motorházban, aminek következtében felrobbant a lőszerraktár. A közel ötszáz fős legénységet török segédlettel kimentették.

Beteljesült a Kígyó sziget üzenete a Moszkva cirkálónak. Csernyihivi utcai plakát 2022. március 12-ről (Fotó: WIkipedia)

Beteljesült a Kígyó sziget üzenete a Moszkva cirkálónak. Csernyihivi utcai plakát 2022. március 12-ről (Fotó: WIkipedia)

A Moszkva volt az a cirkáló, amely az invázió első napjaiban – „Orosz hadihajó vagyok, adjátok meg magatokat!” üzenettel – megadásra szólította fel az egyik ukrán sziget helyőrségét, ahonnan azt a választ kapta, hogy

„B… meg orosz hadihajó!”

A 750 millió dollár értékű hadihajót még 1983-ban állították szolgálatba, de 1991 és 2000 között átépítették. Utána résztvett minden orosz tengermelléki háborúban, noha tűzharcnak vagy tengeri csatának nem volt részese. 2008-ban Grúzia tengeri blokádját látta el az orosz inváziós erők szolgálatában. 2013-ban Szíria partjaihoz rendelték az ottani orosz beavatkozás részeként. Egy évvel később már ismét a Fekete-tengeren fedezte az orosz légierőt a Krími-félsziget megszállása során. 2015-ben ismét a szíriai felkelőket bombázó orosz légierő légvédelmi támogatását irányította a Földközi-tengeren, majd a rövid orosz–török konfliktus miatt a török partokhoz közelített. 2016-ban tért vissza szebasztopoli támaszpontjára.

A hadihajót először Szlava (Dicsőség) névre keresztelték, és csak 2000-beni újjáépítése után kapta a Moszkva nevet az azonos nevű hajóhadosztály első példányaként. A Moszkva 186,5 méter hosszú, 9800 tonna vízkiszorítású cirkáló volt. Négy gázturbinája 121 ezer lóerőt fejtett ki. Maximális sebessége 59 kilométer óránként, hatótávolsága pedig 19 ezer kilométer volt. Fegyverzetét egy 130 miliméteres kétcsövű tüzérségi komplexum, 6 hatcsövű légvédelmi rendszer, 16 Vulkán robotrepülőgép-indító, 8 Fort légvédelmi rendszer, 2 Osza-M rakétaindító és 2 RBU-6000 mélységibomba-vető képezte. Annak az ukrajnai Mikolaiv városnak a hajógyárában épült, amelyet az oroszok jelenleg is ostromolnak.

George H.W. Bush és Mihail Gorbacsov az 1989-es máltai csúcson. A szovjet főtitkár a Moszkva fedélzetén aludt. (FOtó: Times of Malta)

Amikor még együtt mosolygott a két nagyhatalom… George H.W. Bush amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár az 1989-es máltai csúcson. A szovjet vezető a Moszkva fedélzetén aludt. (FOtó: Times of Malta)

Érdekessége még, hogy George H.W. Bush amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár máltai csúcstalálkozóján a szovjet küldöttség szálláshelye volt.

2009-ben baleset történt a fedélzeten, a hajtóműveknél keletkezett robbanás – nyilván ennek mintájára próbálták elhallgatni az oroszok, amikor április 14-én ukrán rakétatámadás áldozatává vált és elsüllyedt az egykori Dicsőség. Vagyis (a) Moszkva.

A Moszkva rakétás cirkáló 2003-ban a Vörös-tengeen (Fotó: Luis Diaz-Bedia Astor/Wikipedia)