A függetlenek munkái mellett kolozsvári, budapesti, egri, pécsi, római és újvidéki egyetemi műhelyek kutatóinak tanulmányai és kritikái jelentek meg az újvidéki Magyar Tanszék Tanulmányok című folyóiratának idei első számában. Nemcsak a különböző országokban folytatott hungarológiai és más tudományos kutatások közötti információcsere szempontjából változatos a folyóirat anyaga, hanem a tudományterületek diskurzusa is ilyen szinten reprezentált: a hagyományos értelemben vett irodalomtörténet és a nyelvtudomány különböző ágazatai és korrelációi (például: névkutatás, szociolingvisztika, fordításelmélet) mellett a jog és az irodalom összefüggéseinek kérdéseit, sporttudományi és egészségtani, illetve társadalom- és pszichopolitikai jelenségeket vizsgáló szakterületek vannak jelen e párbeszédben. Felmerülhet a kérdés, hogy például a sportolók önazonosságának változóit, vagy az orvostanhallgatók élettel való elégedettségének és jóllétének összetevőit feltáró mérés miképp kapcsolódik az elsősorban irodalom- és nyelvtudományi folyóirat koncepciójához. A válasz egyszerre elvont és nagyon konkrét mozzanatokra is rámutat. PONGÁRCZ Alex Az irodalom visszavág, avagy a szervezeti túlhatalom kérdései Kafka A per című munkájában és globalizált világunkban című tanulmányának már a címe is fontos argumentumokat és utalásokat tartalmaz erre vonatkozóan: miképp vezethető vissza az irodalmi vagy más mű mindig világértési tapasztalatokra, hogyan járul hozzá ez esetben jogi szempontból Kafka remekműve a hatalmi működések megértéséhez globalizált világunkban. HAJDUNÉ LÁSZLÓ Zita (A személyiségváltozók állapot-modelljének vizsgálata), NÉMETHNÉ TANCSIK Beáta és MORVAY-SEY Kata társszerzők (Az orvostanhallgatók élettel való elégedettségének és jóllétének vizsgálata) pedig a sportolók, illetve az orvostanhallgatók körében végzett vizsgálatok és mérések kapcsán az identitás, az önértékelés, az életminőség összefüggéseire keresnek válaszokat, bizonyítékokat. Szinte kizárt dolog, hogy eredményeik semmilyen mértékben ne járulnának hozzá a más szakterületen tanulmányokat folytató egyetemi hallgatók életmódjának, közérzetének, problémáinak megértéséhez.

A Kritika rovatban megjelent két könyvismertető és -értékelés is a társadalomtudomány vonzatkörébe tartozó tanulmányköteteket mutat be. NEMES Krisztina A függetlenség álma című írása Katalónia első magyar nyelven íródott monográfiájáról, Győri Szabó Róbert könyvéről szól, míg A. GERGELY András Byung-Chul Han magyar nyelven napvilágot látott társadalomfilozófiai munkáiról írt esszét Fájdalom, kiégés és pszichopolitika címmel.

„Magyar nyelvterületen a nők irodalmi mezőben elfoglalt helye szükségszerűen kapcsolódik a mindenkori társadalomtörténeti kontextushoz. A XIX. századig ez a közeg meglehetősen behatárolt szerepeket írt elő a nők számára, majd a modernizáció dinamikáját követve elindult a diverzifikáció folyamata” – kezdi BALÁZS Imre József a női irodalmi hagyomány kérdéseit az erdélyi drámairodalom kontextusában vizsgáló értekezését, s feltételezi, hogy a „női szerzők tapasztalatai, írásgyakorlatai, műfajteremtései dialógusba lépnek egymással, hálózattá szerveződve az irodalmi hagyományon belül”. E viszonyrendszerben a kutató elsősorban Thury Zsuzsa és Földes Mária drámaírói opusát értelmezi.

A különböző kulturális regiszterek, művészeti ágak dialógusát, együtt történő megjelenésének, szövegköziségének vizsgálatát még az olyan, látszólag hagyományos irodalomtörténeti dolgozatok sem tudják megkerülni, mint amilyen KOCSIS Lenke Varró Dániel Szomjas troll és Kis viking legendárium című műveinek műfajiságával, beszédmódjával, motívumaival foglalkozó tanulmánya, amelyben a gyerek- és fantasy irodalom kérdéseit (is) taglalja. VÉRY Dalma A szavak helye. A szövegtér Pákolitz István költészetében című, illetve alcímű tanulmánya, amelyben a jelölt opus vizuális jelentéseit értelmezi, azért is fontos kezdeményezés, mert hagyománytörési kísérlet is egyben: egy, az aktuális kánon peremére került opus jelenségeit, értékeit igyekszik hozzáférhetővé tenni. Elena DUMITRU angol nyelven íródott tanulmánya a nyelvtanulás, a többnyelvűség és a fordítás összefüggéseivel, bonyolult folyamataival foglalkozik, míg TAKÁCS Judit egy specifikus kisepikai prózaműfaj, a (magyar) viccek karakterisztikáit veszi górcső alá névadási szempontból (A személynévhasználat a magyar viccek szövegtípusában).

A Tanulmányok folyóirat idei első számával szinte egyidejűleg jelent meg melléklete, A tanszék életéből, amely az intézményben 2019-ben zajlott tudományos, oktatói, kutatói és ismeretterjesztő munkába, a tanárok, a munkatársak és az egyetemi hallgatók tevékenységébe nyújt betekintést gazdag képanyaggal, bibliográfiákkal és jegyzékekkel. A tanszék életéből 2021/2022-es, az előző két év tevékenységét bemutató száma a második számmal együtt lát napvilágot. A Tanulmányok főszerkesztője: dr. Bence Erika egyetemi tanár.