Sokak kedvenc itala, a kávé az utóbbi egy évben 25,7 százalékkal drágult meg a szerbiai üzletekben, derült ki a Köztársasági Statisztikai Hivatal adataiból.

A Nova.rs portál összehasonlította a kávé itthoni árát a szomszédos országok áraival: kiderült, hogy a legolcsóbban Bosznia lakosai kávéznak.

Szerbiában az átlagos kávéfogyasztás 4,5 kiló évente, így a drágulást szinte mindenki a saját pénztárcáján is érzi.

Az a szerbiai polgár, aki törökkávét iszik, a 200 grammért 215-433 dinárt fizet. Amennyiben az instant kávé a kedvence, ugyanilyen mennyiségű kávét 370-1.070 dinár között szerezhet be. A presszókávé rajongói kilónként 1.280-3.025 dinárt fizetnek kedvenc italukért.

Horvátországban (átszámítva) a törökkávé kedvelői a 200 grammos kiszerelésért 375-620 dinárt fizetnek, a „keverős” rajongói 580-1.250 dinárért szerezhetik be az instant kávét, míg a presszókávé kilója 1.090-4.600 dinárba kerül.

Montenegróban olcsóbb a kávé, mint Szerbiában: a 200 grammos kiszerelés átlagára (átszámítva) 175-290 dinár, a neszkávé kedvelői 780-1.265 dinárt fizetnek ugyanekkora mennyiségért, míg a presszókávé kilója 1.985-2.755 dinárba kerül.

Bosznia-Hercegovinában a 200 grammos kiszerelésű törökkávénakvaló 210-220 dinár, az instant kávé ára 560-660 dinár között mozog, míg a presszókávé kilója 1.050-1.260 dinár – természetesen átszámítva.

Hogy miért ilyen drága a kávé Szerbiában? Goran Papović a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Szervezet képviselőjének szavai szerint az országba két-három cég importálja ezt a terméket, másnak nincs hozzá jogosultsága, így az importőrök olyan minőségű és olyan árú terméket szállítanak, amilyet akarnak, senki sem ellenőrzi őket. A kávé árának alakulására kihat a tény is, hogy luxustermékként kezelik, így jövedéki adót számítanak fel forgalmazásakor. Ugyanakkor a tény, hogy csak Norvégia lakói fogyasztanak többet, mint a szerbiai polgárok, arra utal: ez a termék itt a mindennapok része, semmiképpen sem luxuscikk.

„Ahhoz, hogy mérséklődjön az árak emelkedése, először meg kellene tudnunk, hogy mit is iszunk: kávét vagy csicseriborsós-árpás »terméket«. Emellett a gyártóknak fel kellene hagyniuk azzal, hogy igen magas árakat számítanak fel, ahogyan azt eddig tették. Ha sikerülne kizárni az exkluzív behozatali engedéllyel rendelkező forgalmazókat és azt a gyakorlatot, hogy visszaélnek helyzetükkel, akár stabilizálni is lehetne a kávé árát” – mondta a fogyasztóvédő.