Világszerte nagy figyelmet keltett az idei Nobel-békedíj nyerteseinek névsora: Alesz Bjaljackij bebörtönzött fehérorosz demokrácia-harcos, az orosz Memorial emberi jogi szervezet és az ukrán Polgári Szabadságjogok Központja – átnéztük, hogyan ír róluk a világsajtó Oslótól Zürichen át Barcelonáig és Dublintól Rómán át Tokióig.    

Az oslói Aftenposten című legnagyobb norvég napilap szerint…

„A Nobel-bizottság idei döntése nem volt könnyű. Nem voltak egyértelmű favoritok, ugyanakkor mindent beárnyékol az ukrajnai háború. Mindhárom díjazott elkötelezett a béke és a népek közötti testvériség Nobel-féle víziója mellett, és kétségtelen, hogy a világnak szüksége van erre a vízióra. A Nobel-bizottság ezért bölcs és átgondolt döntést hozott, és kiválasztotta a méltó díjazottakat.”

„Az orosz imperializmus bátor elutasítása egyesíti az idei Nobel-békedíj nyerteseit” – írja a varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap, majd így folytatja:

„Nem véletlen, hogy együtt díjazták őket, bár származási országukat tekintve ellentétes táborban vannak. Oroszország az agresszor, és Fehéroroszország támogatja ezt az agressziót. Ukrajna az áldozat. A győztesek azonban ugyanazért küzdenek: a szabadságért és az igazságért – ott, ahol ezekért az értékekért a legfontosabb és legnehezebb harc folyik. A Memorial orosz egyesület aktivistái és a személyesen kitüntetett fehérorosz jogvédő, Alesz Bjaljackij továbbra is magányosan harcolnak – nem bombázzák őket, hanem országaik teljes apparátusa ellenük van. Sajnos, különösen Oroszországban a honfitársaik nagy része megrészegült a szomszédos országban történt gyilkosságoktól.”

A budapesti Magyar Nemzet kormányközeli napilap közli a részletes indoklást:

„[…] A norvég Nobel-bizottság indoklása szerint a díjazottak a civil társadalmat képviselik hazájukban, és évek óta kiállnak azért, hogy az emberek szabadon bírálhassák a hatalomban lévőket, továbbá az állampolgárok alapjogai érvényesülhessenek.

»Kiváló munkával dokumentálták a háborús bűnöket, az emberi jogok megsértését és a hatalommal való visszaélést. Együtt azt dokumentálják, milyen fontos a civil társadalom a béke és a demokrácia szempontjából« – tudatta közleményében az oslói testület.

[…] Alesz Bjaljackij több alkalommal ült börtönben aktivizmusa miatt: 2011-től 2014-ig, illetve 2020-től napjainkig. Jelenleg tárgyalás nélkül tarják fogva.

[…] A Memorial jogvédő szervezetet 1987-ben alapították az egykori Szovjetunió területén azért, hogy az emberek sohase felejtsék el a kommunista rezsim elnyomásának áldozatait. Az alapító tagok között van a Nobel-békedíjas Andrej Szaharov, illetve Szvetlana Gannuskina. A Memorial munkássága azon az elven alapul, hogy a múlt bűncselekményeinek megismerése segíti, hogy elkerülhetővé váljon megismétlésük. A Szovjetunió összeomlása után a Memorial az egyik legnagyobb jogvédő szervezetté vált Oroszországban. […] Az orosz legfelsőbb bíróság 2021-ben betiltotta a Memorialt, amelyet korábban idegen ügynöknek minősítettek, és amelyet az ügyészség terrorista és szélsőséges szervezetek támogatásával vádolt meg. […]

A Polgári Szabadságjogok Központját 2007-ben alapították Kijevben az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása érdekében. A szervezet célul tűzte ki az ukrán civil társadalom megerősítését, illetve a demokrácia és a jogállamiság támogatását. A központ egyebek között aktívan pártolta, hogy Ukrajna a Nemzetközi Büntetőbíróság tagjává váljon. Az ukrajnai háború kezdete óta a szervezet mindent megtesz az oroszok által elkövetett bűnök dokumentálásáért és a felelősök elszámoltatásáért.”

Némi meglepetésre Kijev bírálta a Nobel-békedíjasok kiválasztását, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatala bírálta az idei Nobel-békedíjasok kiválasztását. »A Nobel-bizottság érdekesen értelmezi a »béke« szót, amikor a Nobel-békedíjat két ország képviselőinek ítélik oda, akik megszállták egy harmadik országot« – írta Mikhajlo Podoliak elnöki tanácsadó pénteken a twitteren. Sem az orosz, sem a fehérorosz szervezetek nem tudtak ellenállást szervezni ezzel a háborúval szemben. Korábban az Ukrán Polgári Szabadságjogok Központját [Center for Civil Liberties – CCL], a betiltott orosz emberi jogi szervezetet, a Memorial nevű szervezetet és Alesz Beljacki fehérorosz ügyvédet hirdették ki idei nyertesnek. […]

Frank-Walter Steinmeier [német] szövetségi elnök gratulált a megtisztelt fehérorosz, orosz és ukrajnai emberi jogi aktivistáknak. »Ez a megtiszteltetés jól megérdemelt elismerés a sok éven át végzett nehéz és bátor munkáért« – írta Steinmeier a díjazottaknak, akik országaikban a demokrácia reményét akarták táplálni. Az Orosz Legfelsőbb Bíróság 2021 december végén betiltotta a Memorial nevű szervezetet, és ezen ítélet elleni fellebbezését elutasították. A moszkvai bíróság pénteken átadta ennek a szervezetnek a székhelyét az orosz államnak egy politikai indíttatásúnak minősített eljárásokban.

A 60 éves fehérorosz Bjaljackijt 2021-ben tartóztatták le. Ezt megelőzően hosszú éveken át harcolt a demokráciáért és a szabadságért Fehéroroszországban az általa alapított »Vjazna« emberi jogi központtal. 2020-ban szerzett nemzetközi hírnevet az Alekszandr Lukasenka diktátor elleni tüntetések során. Az Ukrán Polgári Szabadságjogok Központja nem sokkal a kitüntetés után azt követelte, hogy Lukasenkát és Vlagyimir Putyin orosz elnököt állítsák a »nemzetközi törvényszék« elé más »háborús bűnösökkel« együtt.”

A Nobel-békedíjjal kapcsolatban a római La Repubblica című liberális, korábban szociál-demokrata napilap ezt írja:

„Minszk, Kijev és Moszkva: a Nobel-díj meghúzza a közelmúltbeli európai megosztottság határvonalát, amely egyszerre jelent riasztást és ellenállási vonalat. Ukrajnában a díj célja, hogy támogassa a civileket, és biztosítsa az elkövetők felelősségre vonását bűneikért; Fehéroroszországban, hogy felhívja a nemzetközi figyelmet és elkötelezettséget a tárgyalás nélkül fogva tartott Beljackij harcára, és felszólítja szabadon bocsátását; Oroszországban hangsúlyozni kívánják a kommunista politikai elnyomás emlékezésének és dokumentálásának értékét, hogy megakadályozzák a szovjet rezsim áldozatainak elfelejtését.”

A tokiói Asahi Shimbun című 1879-ben alapított, 5.1 millió reggeli és 1.55 millió esti példányszámban kiadott közép-baloldali, liberális napilap így értékeli az idei Nobel-békedíjat:

„A három díjazottban számos közös vonás van: a civilek és az emberi jogi visszaélések áldozatainak támogatása, türelmes erőfeszítések elnyomásuk dokumentálására és a zsarnokok despotizmusának leleplezésére. Ez nemcsak a háborús bűnök felderítésében játszik majd fontos szerepet, hanem elrettentő is lesz a jövőre nézve.”

„Most az egyszer illik oroszokat, ukránokat és fehéroroszokat egy csoportba sorolni” – hangsúlyozza a Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap és nézetét így folytatja:

„A Kreml imperialista ideológiájával szemben, amely e népek »egységére« irányul, a közös megtiszteltetés rávilágít arra, hogy mindhárom államban létezik egy közös céllal rendelkező civil társadalom. Ez a diktatórikus rendszerek által elkövetett bűncselekmények kivizsgálásából, azok elítéléséből és így talán a jövőbeni megelőzésükből áll. Beljackij szervezete és a Memorial az állami elnyomás satujájában működnek, míg a kijevi állampolgári jogok központja szabadon végezheti munkáját, és jelenleg az országban elkövetett orosz háborús bűnök kivizsgálására koncentrál.”

A dublini The Irish Independent című konzervatív napilap ezt írja:

„Az időzítés minden: nem kerülhette volna el a díj szervezőit, hogy Vlagyimir Putyin elnök 70. születésnapján hirdették meg. Nem is lehetne jobban elutasítani mindazt, amit ez az ember képvisel. Egy olyan időszakban, amikor bombák hullanak, és a nukleáris válaszlépések veszélye óráról órára nő, még fontosabb, hogy a védőket ne hagyják figyelmen kívül a béke felé vezető úton.”

A barcelonai La Vanguardia című spanyol-katalán közép-liberális, monarchista napilap ezt békedíj-döntést így értékeli:

„Mégha vezetője, Berit Reiss-Andersen [jogász, a norvég Munkáspárt volt aktivistája és a norvég Nobel-bizottság elnöke] nem is mondta ezt közvetlenül, egyértelmű, hogy a döntés egyenesen Putyin és Ukrajna elleni háborúja, valamint fehérorosz szövetségese, Lukasenko ellen irányul. A Nobel-békedíjat az idén adják át, miközben Európában kegyetlen háború dúl. Ezért még fontosabb a felszólítás az ellenségeskedések beszüntetése és a szabadság elnyomása ellen. Ez a felhívás egybeesik Biden amerikai elnök figyelmeztetésével is, hogy Putyin apokalipszisre számíthat, ha végrehajtja nukleáris fenyegetéseit. A háború hatásai az egész világon érezhetőek, és nem valószínű, hogy ennek egyhamar vége lesz. Ez egy igazán szomorú forgatókönyv egy olyan napon, amikor a békét kellett volna ünnepelni.”

A Nobel-békedíj és nyertesei 2022-ben (Montázsrészletek: Wikipedia)