Bojan Dimitrijević, a Költségvetési Tanács tagja becslése szerint az év végére a vártnál magasabb, 15 százalék felett alakul majd az infláció Szerbiában a rendkívül bizonytalan gazdasági történések miatt.

Dimitrijević a Tanjugnak nyilatkozva a Szerb Nemzeti Bank (NBS) költségvetési stratégiájában megfogalmazott várakozásokat részletezte, miszerint az inflációs ráta 2023 folyamán felére csökken, majd 2024-2025 között jelentősen, évi 3-3,5 százalékon belülre esik.

„Egyrészt szem előtt kell tartanunk az ukrajnai háborúval kapcsolatos rendkívüli bizonytalanságot, másrészt az energiaforrások árának óriási drágulását, ami meg a Green Agenda miatt kezdődött, az ukrajnai háborútól függetlenül. Egyéb inflációs nyomást okozott még az is, hogy a Covid okozta válságból való kilábalás miatt az EU-n és az USA-n belül túlzott pénzmennyiségeket bocsátottak ki, és mindennek megfizetése pedig 2022-ben már esedékes volt, így az inflációt nagyrészt mondhatni importálták” – mondta Dimitrijević. Hozzátette, hogy az NBS stratégiájában szereplő várakozások szerint az inflációt jövőre felére kell csökkenteni, hat-hét százalék közötti szintre.

Arra a kérdésre, hogy indokolt-e a most tapasztalható drágulás, a szakember azt válaszolta, hogy a gazdaságban nincs igazi válasz erre a kérdésre.

„A gazdaságban szinte soha nem lehet arra számítani, hogy ha a valós költségek öt százalékkal nőttek, akkor az árkorrekció automatikusan öt százalékot tesz ki. Pontosan azért, mert a gazdálkodó szervezetek bizonytalanságban működnek, gyakran a pánik és bizalmatlanság körülményei között” – magyarázta a Költségvetési Tanács tagja.

Mint mondta, kérdéses, hogy a devizaárfolyam hogyan alakul a továbbiakban.

„Egyelőre stabil, de minden bizonnyal, ha az árnövekedés hosszabb ideig tart, akkor a meglévő árfolyam aligha lesz képes fennmaradni, és annak korrekciója új spirált indítana el” – mondta Dimitrijević.

Úgy véli, az állam egész jól teljesített a 2014-ben kezdődött költségvetési konszolidáció óta.

„A koronavírus válság idején a GDP növekedés nálunk valamivel nagyobb volt, mint a környező országokban, a kilenc százalék alatti munkanélküliségi ráta pedig az elmúlt harminc év egyik legalacsonyabb rátája, ami piaci körülmények között alakult ki, az államadósság kordában tartásával, a költségvetési hiány kontrollálásával, viszonylag stabil államháztartással.” – hangsúlyozta Dimitrijević.

Úgy véli, hogy az inflációval kapcsolatban a szerb állam intézményei nem igen tehettek többet, hiszen a világ vezető gazdaságainál is hasonló szintű infláció tapasztalható.

Illusztráció (021.rs)