2026 első kilenc hónapjában mintegy ezer tonnával több sertéshús érkezett Szerbiába, mint 2025 azonos időszakában, az import értéke azonban alacsonyabb volt. Ahogyan Nenad Budimović, a Szerbiai Gazdasági Kamara (PKS) Állattenyésztési és Állattenyésztési Termékfeldolgozási Egyesületének titkára az N1 portálnak elmagyarázta, értékben számolva csökkent az import, a behozott mennyiség tekintetében viszont növekedés tapasztalható.
Az év első kilenc hónapjában Szerbia 31 312 tonna sertéshúst importált, összesen 80,5 millió euró értékben. Ez kilogrammonként 2,57 eurós árat jelent – közölte az N1 portállal Nenad Budimović, a Szerbiai Gazdasági Kamara Állattenyésztési és Állattenyésztési Termékfeldolgozási Egyesületének titkára.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
2025 azonos időszakában 30 750 tonna sertéshús érkezett az országba, 94,3 millió euró értékben.
A teljes 2025-ös évben 40 ezer tonna sertéshúst importáltunk, összesen 120,5 millió euróért, ami kilogrammonként 3,07 eurós árat jelent.
„Amint látható, 2026-ban több húst importáltunk – mintegy ezer tonnával –, de kevesebb pénzért. Vagyis értékben számolva csökkent az import, mennyiségét tekintve viszont 2026-ban több sertéshús érkezett Szerbiába, mint 2025-ben” – magyarázta Budimović.
Élő sertések felvásárlási ára
A hízósertések élősúlyban számított felvásárlási ára a szakember szerint Szerbia különböző térségeiben eltérő.
„Az ár kilogrammonként 200 és 220 dinár között mozog. A legmagasabb Közép-Bánátban, a legalacsonyabb pedig Közép-Szerbiában” – mondta Budimović.
Az ár attól is függ, hogy állatvásáron vagy vágóhídon értékesítik-e a sertéseket.
A piacon ugyanis általában néhány állatot vásárolnak fel, míg a vágóhidak több száz sertést vesznek át.
A szakember szerint a sertéstenyésztés problémái évek óta fennállnak. A megoldásukról több tucat egyeztetést tartottak a mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási minisztériummal, érdemi változás azonban nem történt.
Budimović elmondta, hogy az állati takarmány ára a kukorica és a szója árától függ. Emellett Szerbia nem rendelkezik megfelelő külpiaci értékesítési lehetőségekkel: az idei export mindössze mintegy 350 tonna volt.
Hozzátette, hogy az ország nem termel elegendő húst a feldolgozóipar és a húskészítmények előállításának ellátásához, ezért darabolt, előkészített húst is importál. Ez gépi vagy kézi feldolgozással, előre meghatározott darabolási terv szerint, különböző húsrészekre bontott terméket jelent. További problémát jelent a szakképzett munkaerő hiánya is.
STIPS: Így alakultak az árak november elején
A szerbiai mezőgazdasági minisztérium Piaci Információs Rendszerének (STIPS) november elején kiadott legfrissebb elérhető jelentése szerint Kragujevac térségében csökkent a malacok és a sertések ára, Belgrádban és Újvidéken viszont drágultak a hízósertések.
„A STIPS belgrádi tudósítóinak adatai szerint az elmúlt héten emelkedett a 80 és 120 kilogramm közötti hízósertések felvásárlási ára a város és környéke vágóhídjain. A leggyakoribb ár kilogrammonként 270 dinár volt” – olvasható a jelentésben.
A Dél-bácskai körzet vágóhídjain szintén emelkedett a hízósertések felvásárlási ára. A 80 és 120 kilogramm közötti állatok esetében a leggyakoribb ár 220 dinár volt kilogrammonként, míg a 120 kilogrammnál nehezebb sertésekért jellemzően 210 dinárt fizettek kilogrammonként.
A jelentés szerint mindkét kategóriában átlagos volt a felvásárolt állatok mennyisége.
A Közép-bánáti körzet vágóhídjai szintén emelték a 80 és 120 kilogramm közötti hízósertések felvásárlási árát, annak ellenére, hogy ebből a kategóriából megfelelő volt a kínálat. A leggyakoribb ár kilogrammonként 250 dinár volt.
A kraljevói élőállat-piacon ugyanakkor csökkent a 80 és 120 kilogramm közötti hízósertések eladási ára az előző időszakhoz képest. Az állatokat leggyakrabban kilogrammonként 220 dinárért értékesítették.
„A 16 és 25 kilogramm közötti malacok leggyakoribb felvásárlási ára 300 dinár volt kilogrammonként, míg a 120 kilogrammnál nehezebb hízósertéseké 180 dinár kilogrammonként a Jablanicai körzet vágóhídjain. A leskovaci élőállat-piacon az elmúlt héten ugyanazokat a sertéskategóriákat lehetett megvásárolni, mint az azt megelőző héten, az árak pedig nem változtak” – áll a STIPS jelentésében.
Az NPS adatokat kért a fagyasztott sertéshús behozataláról
A hét elején Miroslav Aleksić, a Szerbiai Népi Mozgalom (NPS) elnöke nyilvánosan felszólította az illetékes intézményeket, hogy hozzák nyilvánosságra a fagyasztott sertéshús behozatalára vonatkozó adatokat, és tájékoztassák a közvéleményt arról, kik és milyen mennyiségben importáltak ilyen terméket.
Kiemelte, hogy különösen aggasztónak tartja azokat az információkat, amelyek szerint a mezőgazdasági minisztérium októberben és november elején újabb engedélyeket adott ki fagyasztott sertéshús behozatalára, éppen akkor, amikor a hazai mezőgazdasági termelők egyre nehezebb gazdasági körülményekkel és súlyos állattenyésztési válsággal szembesülnek.
Fotó: Pixabay

