Egy szórólap nem a világ, de ha még erre sem futja, akkor valóban nagy bajok vannak a kulturális értékek megítélésének tekintetében. A nemzettudat megerősítésének, megtartásának alfáját és ómegáját, ha tetszik ez valakinek, ha nem, mégiscsak az egységes, nemzeti és egyetemes kultúra képes biztosítani, és nem a sportcsarnokok egyre durvuló, agresszivitásba torkolló lármás és izzadságszagú világa. A színházi szórólap olyan jellegű fesztiválok esetében, mint a Desiré, amelyek a többi között a kortárs, sokszínű színházi törekvésekkel és kifejezésformákkal igyekeznek megismertetni a színházkedvelő közönséget, nos tehát ilyen esetben a szórólap egyben útbaigazítás is lehet nemcsak a szereposztást illetően, de arra vonatkozóan is, milyen elvárások mentén realizálódik egy-egy produkció. De megválaszolhatja azt a kérdést is, miként lehet ma, 2022-ben értelmezni pl. a Szerb Antal által „vad Kleist”-nek nevezett, porosz nemesi családból származó, „nagyszerű alkotásokat létrehozó” 17-18. századi drámaíró műveit.
A cikk folytatódik, de a tartalom eléréséhez PLUSZ előfizetés szükséges. Ha már van előfizetése lépjen be az azonosítójával, ellenkező esetben válasszon csomagjaink közül.
