1. jelenet

József: A lányunk hároméves volt. Nem tudtuk semmilyen módon elállítani a hasmenését, elvittük az általános orvoshoz, aki beutalta a kórházba. Három nap után (a feleségem bent aludt vele) elmentem meglátogatni. Még mindig megy a lányunk hasa? – kérdeztem a nővérkét.

Nővérke: Igen.

József: És mit tesznek vele?

Nővérke: Megfigyeljük.

József: A saját felelősségünkre hazahoztuk. Egy idős néni szedett valami növényeket a házunk előtt.

Józsefné: Mit szed nénikém?

Néni: Lósóskát. A teája nagyon jó hasmenés ellen.

József: Feleségem főzött belőle teát, s a lányunknak megszűnt a hasmenése. Bementem a kórházba. Doktor úr, hallott-e már a lósóskáról? – kérdeztem. Latinul Rumex acetosa.

Dr.: Még nem.

József: Akkor arra kérem, ha legközelebb behoznának egy gyereket, akinek megy a hasa, írja fel neki.

Dr.: (hallgat)

2. jelenet

Ferenc: Elestem, a mobiltelefonom a belső zsebemben volt és megütötte a bordáimat. Elmentem a kórházba. Megröntgeneztek. Eltört a bordám, vagy csak megrepedt? – kérdeztem a doktornőt.

Drnő: A borda nem törik! A borda porcból van!

Ferenc: Én egy egyszerű parasztember vagyok, és nem tanultam anatómiát, de annyit azért tudok, hogy a bordának csak a csatlakozásainál van porc. Ettem már borjúbordát. És disznót is. A doktornő valószínűleg nem, vagy nem járt anatómiaórára.

3. jelenet

Júlia: Rendetlenkedett a szívem, s elmentem a szívorvoshoz. Meg sem vizsgált, s amikor elkezdtem felsorolni a panaszaimat…

Drnő: (ordít): Hallgasson! Nem azért vagyok itt, hogy a maga panaszáradatát hallgassam!

Júlia: Nagy a gond. Vagy csak ideges volt a doktornő, vagy istenkomplexusban szenved.

4. jelenet

Dénes: Prosztatagondjaim voltak. Orvoshoz mentem, megvizsgált, Orvagilt írt fel. Beszedtem, nem segített. Visszamentem a doktor úrhoz. Prostamol Unót írt fel. Megvettem, elolvastam a gyógyszerhez írt utasítást: gyógyítja a szimptómákat, a betegséget viszont nem. Kidobtam. Feleségem tanácsára (aki olvasta Maria Treben Füveskönyvét) kisvirágú füzikéből főztem teát. Azóta nincsenek prosztatagondjaim.

5. jelenet

N. N.: A koronavírusjárvány kellős közepén történt. Nagyon köhögtem, elmentem az általános orvoshoz. Megvizsgált, megmérte a lázamat.

Dr.: 36,7! Ez már a felső határ! Azonnal menjen a COVID-ambulanciába!

N.: Doktor úr, a 36,7 még nem határérték. Biztosan nincs koronavírus-fertőzésem, hiszen ízeket érzek, csak asztmás vagyok. Legyen szíves, írjon fel valami köhögéscsillapítót!

Dr.: Ne avatkozzon a munkámba! A 36,7 fokos láz igenis határérték! Azonnal menjen az ambulanciába!

N.: Elmentem. Vért vettek tőlem, megvizsgáltak, és kiröhögtek, amikor azt mondtam, hogy azért jöttem, mert ekkora testhőmérséklettel utaltak be. Persze nem voltam covidos.

6. jelenet (Finálé)

Újságírónő: Elnök úr, úgy halljuk, doktorált!

Elnök úr: Igen, doktoráltam.

Újságírónő: Megmondaná, miből doktorált?

Elnök úr: Mondom, doktoráltam!

Újságírónő: De miből doktorált, elnök úr?

Elnök úr: (el)

Hernyák György