Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá magyar idő szerint kedd délután Moszkvában Hszi Csin-ping kínai- és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Putyin az aláírási ceremóniát követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott „a történelemben soha még ilyen jó nem volt Kína és Oroszország kapcsolata”, a két állam sorsa „összefonódott”, és a két vezetés „állandó kapcsolatban áll” egymással.
Putyin arról biztosította Hszit, hogy Moszkva minden segítséget biztosít a kínai vállalatoknak ahhoz, hogy betöltsék az invázió után Oroszországból kivonuló nyugati cégek hagyta űrt. A két vezető megbeszéléseinek egyik konkrét témája a Szibériából Mongólián keresztül Kínába tartó „Szibéria Ereje 2” elnevezésű gázvezeték volt, mely évente 50 milliárd köbméter földgázzal láthatná el az amerikai és ausztrál eredetű földgáztól szabadulni vágyó ázsiai országot (összehasonlításképp: 2021-ben a legnagyobb európai fogyasztónak számító Németország 56 milliárd köbmétert vásárolt Oroszországtól- emlékeztet a Telex).
A kínai pártfőtitkár legutóbb szeptember találkozott az üzbegisztáni Szamarkand városában találkozott orosz kollégájával a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján. Az akkori megbeszélés kapcsán is megfigyelhető volt az az aszimmetria, hogy miközben Putyin rendszeresen a két ország határtalan barátságáról szónokol, kínai tárgyalópartnerei sokkal kevésbé beszélnek szuperlatívuszokban. A valóságban ugyanis egy korlátozott érdekszövetségről van szó, ahol a felek érdekei számos kérdésben, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal való szembeszállásban erősen egybevágnak, de számos más kérdésben – például a Közép-Ázsia feletti befolyásban – számottevő távolság van közöttük.
A kínai elnök hétfői érkezése után több mint négy órán keresztül tartott Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin kötetlen beszélgetése, melyek középpontjában elemzők szerint a kínaiak által előterjesztett béketerv állhatott. Kína február végén tett közzé egy 12 pontos javaslatot egy békeegyezményre Ukrajna és Oroszország között: ebben szó van többek között az Oroszország elleni szankciók megszüntetéséről, humanitárius folyosók létrehozásáról és az „országok területi integritásának és szuverenitásának” védelméről. Arról viszont nem, hogy Oroszországnak ki kellene vonulnia az általa megszállt ukrán területekről.
Putyin a találkozó után csak általánosságban méltatta a tervet, melynek több pontja is „egybeesik Oroszország véleményével”, és elképzeléseinek egy része a Nyugat és Kijev által is elfogadható lehet. A közös nyilatkozat – tükrözve Kína óvatos megközelítését – azonban csak nagy általánosságokban tért ki az ukrajnai háborúra: a felek leszögezték, hogy „felelős párbeszédet” kell folytatni a tartós rendezés érdekében, és a megoldásnak ki kell elégítenie „az érintett országok legitim biztonsági igényeit”.
A NATO óva intette Kínát a fegyverszállítástól
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tárgyalással egy időben úgy nyilatkozott, hogy a katonai szövetség szerint Putyin halálos fegyvereket kért Kínától a hétfői tárgyaláson, írja a Sky News.
Láttunk jeleket arra vonatkozóan, hogy Oroszország erre kérte a kínai felet, és arra is, hogy ennek lehetőségét vizsgálják a kínai hatóságok Pekingben
– mondta Stoltenberg keddi sajtótájékoztatóján Brüsszelben. Hszi kedd délelőtt találkozott már Mihail Misusztyin orosz miniszterelnökkel, és adott interjút az orosz állami médiának is, amiben Pekingben hívta Putyin elnököt, „egy számára megfelelő időpontban”.
