Vásárlóerejét tekintve Szerbia alig éri el az európai átlag 44 százalékát, amivel az Európai Unió legszegényebb országa, Bulgária után kullog.
Szerbiában a háztartások a költségvetésük egyharmadát költik el élelmiszerre és alkoholmentes italokra, miközben az EU-s országokban ez a családi költségvetésnek csupán a 14,3 százaléka, azaz kb. egyheted része. Náluk a legtöbb pénz – a bevételek egynegyede – a lakhatásra és a fűtésre megy el.
„A kilencvenes évek után Szerbia egyenetlenül fejlődött, és azóta, hogy 2012-ben ez a hatalom van, az ország lassabban fejlődik Délkelet-Európa többi országánál. Nincs annál rosszabb, mint amikor valami alacsony, és még lassú is, mert ily módon a lemaradásunk növekszik” – állítja Ljubomir Madžar közgazdász, aki szerint a szegénység hiteles mutatója az, hogy Szerbiában a családi költségvetés egyharmada megy el élelemre.
Jugoslav Ristić, a kragujevaci Független Szakszervezetek Szövetségének korábbi elnöke szerint az a politika, hogy olcsó munkaerővel akarjuk az országba csábítani a beruházókat, nem vált be, sőt teljes elszegényedéshez vezet.
„A világon 1,2 milliárd ember napi két dollárnál is kevesebbért dolgozik, és lassan mi is ide jutunk” – tette hozzá. Ristić szerint a jelenlegi hatalom elsősorban a nagytőkések és a saját személyes érdekeit szolgálja, és ha ezen a téren nem történik változás, az ország még jobban elszegényedik.
Illusztráció: Pixabay
