Ma egy éve, hogy a közismert háborúellenes házaspár férfi tagja, Vébel István elhunyt, követve feleségét, Vébel (Tatić) Verát, aki két évvel korábban, 2020. szeptember 13-án távozott az élők sorából. Tegnap az adai pravoszláv temetőben emlékeztek rájuk barátaik, békeharcos társaik és ismerőseik Belgrádból, Újvidékről, Zomborból, Zentáról, Oromhegyesről és Adáról.
Vébel István és Vébel Tatić Vera (Fotó: Vébel családi hagyaték)
A résztvevők a Lagúna vendéglő rendezvénytermében feldézték a házaspár emlékezetét, majd megtekintették a Zitzer Szellemi Köztársaság 30. évfordulója alkalmával 2022-ben Oromhegyesen készült Protiv (b)ratova (Testvérek egymás/háborúk ellen) című dokumentumfilmet. A tavalyi megemlékezésnek az lett a maradandó eredménye, hogy a szerb nyelvű Wikipédiában megjelent az 1990-es évek béketörekvéseinek feldolgozása, így az Oromhegyesen történteké is.
A film megtekintése után érdekes vita alakult ki Oroszország ukrajnai agressziójával kapcsolatban. A résztvevők rámutattak a háborúellenesség hiányára a nyugati országokban, de akadtak olyanok is, akik a feltétel nélküli, azonnali tűzszünet agresszió felett szemet hunyó követelése mellett kardoskodtak. Úgy tűnik, hogy a pacifizmus hamis értelmezése nemcsak az egyszerű embereket, hanem a békeszervezeteket is megosztja.
Az adai beszélgetés azzal zárult, hogy ezt a kényes témát nem lehet szőnyeg alá söpörni. A vita május 6-án Magyarkanizsán folytatódik.
(A Vébel házaspár békemozgalmi tevékenységéről itt írtunk részletesen: Mit ér az ember, ha nem az uralkodó párt tagja?)
Az oromhegyesi Zitzer Club 1992-ben (Fotó: Balla Lajos archívumából)
