Dubrovnik vezeti azt a listát, amelyen a leglátogatottabb európai városok szerepelnek aszerint, hogy egy helyi lakosra hány turista jut. A Holidu turisztikai oldal összeállítása szerint az Adria gyöngyszemének kell leginkább megbirkóznia a turistaözönnel.
A koronavírus-járvány miatt az utóbbi években erősen visszaesett az idegenforgalom. Ahogy azonban az elmúlt hónapokban „kiszabadultak az emberek a karanténból”, minden visszatérni látszik a korábbi állapotokhoz. A világ több híres látványosságánál már kénytelenek voltak bevezetni valamilyen szabályozást, amellyel úgy-ahogy kordában lehet tartani a turistákat.
Legutóbb az ausztriai kisváros, Hallstatt hívta fel magára a figyelmet azzal az intézkedéssel, hogy a településhez vezető útról nyíló legszebb panorámát eltakarták egy fából készült kerítéssel. Így szerették volna korlátozni a tömeges szelfizést és állandó forgalmat, ami a turisták okozta zajjal és egyéb kellemetlenségekkel együtt egyre nagyobb kihívás elé állítja a kisváros állandó lakosait. A kerítés nem vált be, rövid időn belül el is távolították. A polgármester azonban nem adta fel, és ígérete szerint most idősávos beléptetésen dolgoznak, amellyel esetleg féken tartható a turistaáradat.
A Plitvice Nemzeti Parknál néhány évvel ezelőtt komoly áremelést hajtottak végre a horvátok és mellette idősávos beléptetéssel próbálják elérni, hogy a turisták ne egyszerre rohamozzák meg a parkot a főszezon időszakának reggelein.
A zsúfoltsági lista első helyén álló horvátországi Dubrovnik minden egyes állandó lakosára 36 turista jut. A város repülőterén körülbelül kétmillió utas fordul meg évente és természetesen rengetegen érkeznek közúton vagy hajóval is. Dubrovnik 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A valaha a magyar koronához is tartozó város őrzi Szent István koponyaereklyéjét, Szent László karereklyéjét, valamint Szent Margit lábszárcsontjának egy darabját.
Dubrovnik templomai számos magyar vonatkozású ereklyét őriznek (Fotó: Pixabay)
Velence néz szembe a második legnagyobb forgalommal: minden itt élő olasznak átlagosan 21 turistát kell elviselnie. Velence nemcsak Európa, hanem a világ leglátogatottabb városai között is szerepel, a legutóbbi adatok szerint lassan eléri ugyanazt a szintet, amit a koronavírus előtti utolsó évben, 2019-ben produkált. A lagúnák városa 1987 óta szerepel a világörökségi helyszínek között. A polgármester évekkel ezelőtt bejelentette, hogy belépődíjat fognak szedni, de a koronavírus miatt többször elhalasztotta ennek bevezetését. A legújabb információk szerint viszont 2025-től már nem ússzuk meg a napi 3-10 eurós városbelépőt. Velence leginkább arra hivatkozik, hogy a turisták által hátrahagyott rengeteg szemét, rongálások és a zsúfoltság okoz olyan károkat, amelyekért a turistáknak „kell megfizetniük”. Velencében régóta érvényben van olyan szabály, hogy a műemlékekre, hidakra, lépcsőkre leülve nem szabad enni, inni, és a szemetelést is büntetik.
Velencében nem lehet nyugalmas napot kifogni (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
A harmadik helyezett a belgiumi Brugge. Az Észak Velencéjének is nevezett város 2000-ben került fel a világörökségi listára. Különlegessége, hogy a városközpontot a középkori kinézetének megfelelően sikerült megőrizni. A meseváros nem volt mindig olyan népszerű úti cél, bár az 1850-es évektől már megindult a turistaforgalom. Mégis, csak a kikötőnek és a gazdasági fellendülésnek a nyomán, mindössze az 1980-as évektől vált kiemelkedő idegenforgalmi célponttá.
Brugge mesevárosa (Fotó: Pixabay)
A negyedik helyezett Rodosz város bejáratánál állt egykor az ókori világ hét csodájának egyike: a rodoszi kolosszus. Rodosz szigetének fővárosa 1988-ban lett világörökségi helyszín. Az UNESCO hamar elfogadta a jelentkezést, mert az óváros nagyon épen megmaradt, annak is köszönhetően, hogy a görögök 1960-ban műemlékké nyilvánították az egész középkori városrészt.
Ezeken az oszlopokon állt a rodoszi kolosszus (Fotó: Pixabay)
A ötödik helyen álló izlandi főváros nem volt mindig az a hely, ahol egymást taposva tolongtak a turisták. Reykjavík drágasága, messzessége és cseppet sem kedvező időjárása sokáig távol tartotta az érdeklődőket. Ahogy azonban a légi közlekedés egyre elérhetőbbé vált, majd megjelentek a kedvező árú fapados légitársaságok járatai is, a turisták kezdték felfedezni a csodálatos természeti adottságokkal rendelkező Izlandot és fővárosát. Reykjavík maga nem szerepel a világörökségi helyszínek között, viszont irodalmi jelentősége miatt az ötödikként megválasztott UNESCO Irodalmi Városa címmel büszkélkedhet.
Reykjavík lakosainak számához képest most már kicsit sok a turista (Fotó: Pixabay)
A lista első tizesében szerepel még Firenze, Heraklion, Amszterdam, Dublin és az észt főváros, Tallin is. Európa „szokásos” nagyvárosai mellett felkerült a listára a törökországi Muğla (30. hely). Budapest a 35. helyen tanyázik, Szerbiából egyetlen város sem jutott be a legzsúfoltabb turistacélpontok közé.
Dubrovniki pillanatképek: A város a Szent Balázs vitrázsainak stílusában; turistaözön még özönvíz idején is; a régi városi tiló egy csendes középkori udvarban (Fotók: Purger Dávid/SZMSZ)
