Aztán június 6-án a több kilométer szélesen, tizenhét méter magasra duzzasztott vízfal leomlott. A vízmennyiséget szakértők képletesen úgy szokták meghatározni, hogy ez tíz-tizenegy csurig telt Balaton mennyiségének felel meg. Ez a víztömeg zúdult le, mosva el városokat, falvakat, embereket, állatokat, gázolajkészleteket, mezőgazdaságban használt vegyszerraktárakat, emésztőgödröket, csatornahálózatot, holttesteket. És katonai egységeket, taposóaknákat meg mindent, ami az útjába került.
Mintegy tizenhatezer ember élete került veszélybe. Mintegy nyolcvan települést fenyeget az ár. Tizennyolc köbkilométer víz folyt szét. Sokan meghaltak, még többen eltűntek. Folyamatos a kitelepítés.
A Krím vízellátása megszűnt. A zaporizzsjai atomerőmű hűtése veszélybe került. A termőföldek a víz levonulása után kiszáradnak, mivel megszűnt az öntözési lehetőség, elsivatagosodnak, ott a belátható jövőben teremni nem fog semmi. A telepített taposóaknák kimosódtak, bárhol lehetnek, bárhol robbanhatnak. Ha beüt a meleg, ami nyáron azért nem meglepő, mindenféle fertőzés jelenhet meg.
Ki tette?



A cikk folytatódik, de a tartalom eléréséhez PLUSZ előfizetés szükséges. Ha már van előfizetése lépjen be az azonosítójával, ellenkező esetben válasszon csomagjaink közül.