Izraelnek joga van megvédenie magát

-ez a legfontosabb eleme az uniós reakcióknak, amelyeket a Hamász által elkövetett terrorcselekmény után tettek közzé. Közben az EU-s intézmények és a tagállamok elkezdték ellenőrzni, hogy a Palesztin Hatóságnak juttatott támogatások nem köthettek-e ki a terrorszervezetnél.

Josep Borrell az EU külügyi főképviselője keddre összehívta az uniós külügyminiszterek rendkívüli ülését, a Hamász Izrael ellen intézett támadása miatt. A külügyi tárcavezetők Ománban, Muscat városában találkoznak: ennek az az oka, hogy jelenleg a főképviselő és számos külügyminiszter is ott van az EU és a hat közel-keleti országot (Szaúd-Arábia, Kuvait, Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein, Katar, Omán) tömörítő Golf Együttműködési Tanács ülésén. Aki nem tud személyes jelen lenni, az online csatlakozik a megbeszéléshez. Az EU hivatalos álláspontját hétvégén már a támadás utáni órákban megismerhettük. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a támadást „tiszta terrorizmusnak” nevezve azt mondta, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát.

Von der Leyen szerint a Hamász akciója sem politikai megoldásnak, sem hőstettnek nem minősül. Az EU szolidaritása jeléül egyébként hétvégén az Európai Bizottság központi épületére az izraeli zászlót vetítették ki. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke számos telefonhívást bonyolított le hétvégén, így tárgyalt a palesztin miniszterelnökkel, a jordán királlyal, az izraeli és az egyiptomi elnökkel. Ezeken a megbeszéléseken Michel határozottan elítélte a terrorista erőszakot, az ellenségeskedés azonnali beszüntetését követelte, sürgette a nemzetközi humanitárius jog teljes tiszteletben tartását, a túszok mielőbbi szabadon bocsátását, valamint a konfliktus kiváltó okainak kezelését.

Az elnök környezetéből származó információk szerint a palesztin elnök tart az izraeli megtorlástól, amely civilek életét követelheti. Charles Michel a tagállamok álláspontját közvetítve azt mondta, hogy a prioritás az eszkaláció enyhítése, de egyúttal annak megakadályozása is, hogy széles körű erőszak robbanjon ki Ciszjordániában.

Mindkét oldal vezetői kötelesek felszólítani a radikális szélsőségeseket a visszafogottságra

– húzta alá Charles Michel. Josep Borrell külügyi főképviselő az EU nevében adott ki nyilatkozatot, amelyben a leghatározottabban elítéli a Hamász Izrael-szerte elkövetett többszörös és válogatás nélküli támadásait, és mélységesen elítéli az emberéletek elvesztését.

A nyilatkozat tartalmazza, hogy az EU “ezen értelmetlen támadások és erőszak azonnali beszüntetésére szólít fel, amelyek csak tovább növelik a feszültséget a helyszínen, és súlyosan aláássák a palesztin emberek béketörekvéseit”. Az EU egyúttal emlékeztet annak fontosságára, hogy a közel-keleti békefolyamatban megerősített erőfeszítések révén az érdekeltek a tartós és fenntartható béke megteremtésén dolgozzanak.

Közben EU-szerte felmerül a kérdés, hogy vajon nem jut-e uniós forrásokhoz a Hamász, tekintettel arra, hogy a palesztin ellenőrzés alatt levő területeken számos EU-s program fut.

Az EU semmilyen módon nem finanszírozza a Hamászt vagy annak a tevékenységét

– jelentette ki Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője. Ugyanakkor az EU komoly összegeket fordít szociális juttatásokra, orvosi ellátásra, vízminőség-javító programokat, fizetésekre, nyugdíjakra. Ezek a programok a Palesztin Hatóságon keresztül valósulnak meg, a tavalyi évben összesen 296 millió eurót költött ezekre a kezdeményezésekre.

Nem sokkal később Várhelyi Olivér bővítésért felelős EU-biztos már konkrétabb intézkedésekről számolt be. A politikus bejelentette: felfüggeszti az EU palesztinoknak szánt kifizetéseket, és a teljes, 691 millió eurós támogatási programot felülvizsgálják.

Sokkal óvatosabb az osztrák kormány: Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter közölte, hogy országa néhány projekthez összesen mintegy 19 millió euró (20 millió dollár) támogatást függeszt fel, amelyet szintén a Palesztin Hatóság közreműködésével juttattak el a végső felhasználókhoz. Sajtóinformációk szerint Németország hasonló döntést hozott. Nemcsak az uniós külügyminiszterek tárgyalnak kedden az izraeli helyzetről, hanem az Európai Parlament külügyi bizottsága is rendkívüli ülésen tűzi napirendre a témát.