A három és fél milliárd dolláros Belgrade Waterfront gigaberuházás kísérteties hasonlóságokat mutat a Budapesten még csak tervezett mini-Dubaj projekttel: a beruházó arab milliárdos személye mindkét esetben ugyanaz (Mohamed Alabbar emirátusi üzletember), ugyanúgy egy lepukkant vasúti pályaudvar a célterület mindkét városban, és mindkét projekt a szokásos ellenőrzési mechanizmusok közül kiemelve, a színfalak mögött, egyeztetések nélkül indult. Ez volt az oka annak, hogy a telex.hu ellátogatott Belgrádba, hogy megnézze, milyen lehet a Budapestre tervezett mini-Dubaj.
Stefan Stojanović fiatal belgrádi építész irodája, a Mada Architects számos nyugati beruházásban részt vesz. Stojanović úgy véli, a parti épületek formájában, anyaghasználatában van legalább némi fantázia, hiszen mégiscsak az első házak voltak, amiknek az volt a szerepük, hogy bevonzzák a lakókat. Beljebb viszont, a folyótól távolabb, már lejjebb adtak a minőségből. Mint kiderül, egy ismerőse fűtésszerelő, akinek annyi munkát ad az új központ radiátorainak folyamatos javítása, hogy a Belgrade Waterfront ma már lényegében egymagában eltartja őt. A telex.hu riporterei például egy újonnan épült toronyházban foglaltak le egy kiadó luxusapartmant, ahol nem volt meleg víz.
Ebédelni ezekben a lakásokban lényegében a folyosón lehet magaspulton-bárszékeken, vagy a nappaliban a fotelben ülve, ölbe vett tálcával. Stefan szerint aki ide beköltözik, az az újgazdag rétegből jön, híres influenszer vagy youtuber, aki a saját brandjének részeként lakik ezen a „menő helyen”, és sokan kiadják az új lakásokat, miután megveszik.
Mára körülbelül 14 ezren költözhettek be a negyedbe, papíron. Marko Stojčić, Belgrád főépítésze szerint 2035-ig 50 ezren költöznek majd a Belgrade Waterfront területére. A város azt szeretné, ha köztük legalább 25 ezer olyan szerb lakó lenne, akik külföldről csábulnak vissza. De becslések szerint még legalább 25 ezer olyan külföldi állampolgár is érkezhet, akit például a kellemes, mérsékelt éghajlat vonz.
Stojčić szerint a beruházás megmutatta a külföldi befektetőknek, hogy Belgrád jó helyszín. Meg is indultak a befektetések, főleg Németországból, Franciaországból, Olaszországból, aztán a második hullámmal a szerb befektetők is megérkeztek. Most a szerb főváros büszkélkedhet a legnagyobb európai építési területtel: évente több mint kétmillió négyzetmétert építenek.
Arról, hogy ez a gigaberuházás milyen problémákat okozott, és hogy Belgrádban vagy Budapesten működik-e az, ami Dubajban igen, bővebben ITT lehet olvasni.
Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
