Hallott-e már az utóbbi időben ilyen teljesen önzetlen, díjmentes és eladási szándék nélküli kijelentést? Nemigen? Azt elhiszem! Hiszen ma már a hirdetés és minden más figyelmet felkeltő tevékenység mögött üzleti szándék rejlik. Vajon miért teszem, miért vagyok ilyen önzetlen? Úgy érzem, ez a hivatásom! Segíteni szeretnék mindazokon, akik félnek az időskori, törvényszerűnek hitt megbetegedésektől.
Bevallom, ahogy idősödtem, engem is egyre jobban gyötörtek ezek a gondolatok. Az aggódásom a csúcspontját édesanyám rákos megbetegedése és hét évvel ezelőtt bekövetkezett halála után érte el.
Rám is ez a szörnyű sors vár? Örököltem az ő génjeit?
Megelőzhető lenne-e valamilyen úton-módon ez az elterjedt, sokszor gyógyíthatatlan betegség? Mit tehetnék ennek érdekében?
Ki tudna ezen az úton megbízható és tényleg hatékony segítséget nyújtani?
Ezekkel a gyötrő gondolatokkal igen egyedül éreztem magam. Fogalmam sem volt még egy pár évvel ezelőtt, mi módon tudom a betegségek kialakulását megelőzni.
Igen, megelőzni, megakadályozni! Láttam anyám embertelen szenvedését a kemoterápia alatt. Mindennap tehetetlenül kellett elviselnem a látványt, hogyan fogy, veszti el az erejét és életkedvét. Végül kihullott az utolsó hajszála is a gyógyszerek agresszív hatása következtében. Ez a szörnyű kép soha nem törlődik ki az emlékezetemből.
Köszönöm, de az ilyen életből nem kérek, inkább meghalok! Épp ezek a szörnyű események tudatosították bennem, hogy a megelőzés sokkal előnyösebb, mint a betegség sikeres vagy sikertelen gyógyítása. Nagyon hálás vagyok az orvosoknak, akik két alkalommal is megmentették az életét az orvostudomány forradalmi vívmányainak a segítségével, de sajnos a harmadik rákos megbetegedést semmivel sem tudták leküzdeni.
Tehát pontosan tudtam, mit nem akarok a hátramaradt életemben átélni, de fogalmam sem volt, milyen úton lehet az egészségemet halálomig megőrizni. Csak annyit tudtam, hogy minden tőlem telhetőt megteszek az egészségemért. És Ön? Vajon mi mindent tenne meg az egészsége érdekében?
Bevallom, a félelem volt a leghatásosabb hajtóerő a fáradhatatlan kutatásaim során, nehogy én is az édesanyám embertelen sorsára jussak. Évek múltán gyarapodott a tudásom a különböző orvosi kongresszusok követése és számtalan egészségügyi könyv olvasása következtében. Az Újvidéki Egyetemen szerzett élelmiszeripari főiskolai képzettség nagyon jó alapokat nyújtott ehhez a kutatómunkához. Nem vagyok orvos, sem táplálkozási tanácsadó. Én is egy ugyanolyan polgár, egy „fogyasztó”, egy páciens vagyok, mint Ön, csak többet foglalkoztam az elmúlt években a testemmel, az egészséggel és a különböző betegségek kialakulási okával. Szeretném ezeket az értékes tapasztalataimat Önnek is rendelkezésére bocsátani ezekkel a heti beszámolókkal, hisz Ön is nagyon sokat tehet az egészsége megőrzésének érdekében. Hogy mi mindent, elárulom Önnek szívesen, lépésről lépésre.
Ha Ön is úgy akarja, találkozzunk ugyanezen a honlapon, vagy a cikkeimet megtalálja a Családi Kör hetilapban.
A szerzőről
Farkas Marija vagyok, az Újvidéki Egyetem Technológiai Karának élelmiszeripari szakán szereztem főiskolai képesítést. Negyvenéves laboratóriumi tapasztalattal rendelkezem, 2020-tól pedig táplálkozási edző pszichoneuro-immunológiai képzéssel. Zentán születtem,1981 óta Bécsben élek, két gyermek édesanyja vagyok. 2021-ben nyugdíjba vonultam, de nem vagyok tétlen! Német és magyar nyelven kommunikálok.
