A Brazília mocsaraira jellemző vízisaláta, vagyis úszó kagylótutaj (Pistia stratoites) üdezöld szőnyege borítja a Palicsit-tó felszínének egy részét. A gyönyörű látványt nyújtó növényről Hulló István biológus készített képeket. A látványa ugyan szemet gyönyörködtető, de aggodalomra ad okot, ugyanis rövid idő alatt elterjedt a világ összes trópusi területén és ezek szerint már nálunk is otthon érzi magát. Veszélyes, invazív faj, óriási pusztitást okoz az őshonos élővilágban. Alatta teljes a sötétség, az algák elpusztulnak és megszűnik az oxigén termelés.
AWikipédia szerint az úszó kagylótutaj (Pistia stratiotes) a kontyvirágfélék családjába tartozó dél-amerikai eredetű vízinövény, amely az egész világ meleg égövein terjed. A vízfelszínen lebegő évelő vízinövény. Termése kezdetben zöldes, később barna bogyó.
Feltehetően Dél-Amerika trópusi-szubtrópusi vizeiben őshonos, de mára az egész világ meleg égövei alatt elterjedt és sokhelyütt (Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland, Pápua Új-Guinea, Puerto Rico) veszélyes inváziós fajként tartják nyilván.
Magyarországon először Egerben a strandfürdő melegvizes medencéjében és annak kifolyójában észlelték 1966-ban. Valószínűleg akvaristák dobták ki. Azóta a Hévízi-tó lefolyójában véglegesen megtelepedettnek látszik és onnan időnként (akár tömegesen, mint 1988-89-ben) továbbterjed a Keszthelyi-öbölbe vagy a Kis-Balatonba. Másutt melegvízű tavakban, botanikus kertekben, díszmedencékben várható felbukkanása. Ezek lefolyóiból eljuthat sekély folyókba, holtágakba, ahol meleg nyarakon tömegesen felszaporodhat.
Lassú folyású vagy állóvizekben (tavakban, csatornákban, holtágakban) él. Növekedéséhez a 22–30 °C fokos vízhőmérséklet a legkedvezőbb, de ideiglenesen elviseli a 15 °C-ot is. Kerti tavakban, akváriumokban kedvelt dísznövény.
