Régi igazság, hogy a különböző anyanyelvű egyének a sportpályákon könnyen szót értenek egymással, hiszen valamennyien beszélik a sport nyelvét, ugyanis ott megvannak a szakkifejezések, amelyeket a legtöbbször a különféle nyelvek az angolból vettek át, és a sportolók már félmondatokból, de a másik mozdulatából is értik, hogy mit kellene tenni, hová kellene rúgni, ütni vagy éppen dobni a labdát.
A kisebbeknél azonban más a helyzet, ők még a mozdulatokat sajátítják el, az alapok megismerése pedig időigényes, és emellett fontos, hogy mindent megértsenek. A Zenta Asztaliteniszklubban Šećerov (szül. Sóti) Andrea és Recskó Emma tartják az edzést a legkisebbeknek, s kezdők esetében külön figyelnek arra, hogy mindig az anyanyelvükön szóljanak a gyerekekhez, hogy ne legyen félreértés, pontosan mi is a feladat.
A hónapok során azt vettük észre, hogy a gyerekek elkezdték megérteni a másik nyelven elmondott instrukciókat is, és egy idő után néhány szerb kislány jelezte, nem kell elismételni szerbül neki a feladatot, mindent megértett magyarul – mondta Andrea. Kiemelte, hogy visszafelé is érvényes ez, hiszen a magyar gyerekek is hallják a másik nyelven elmondottakat, és mivel ilyen idős korban szó szerint ragad a nyelv a gyerekekre, gyorsan megtanulják és megjegyzik a szavakat. A két edzőnek ennek ellenére egyáltalán nem esik nehezére szerbül és magyarul is elmondani a következő gyakorlat legfontosabb elemeit, hiszen ők is látják, hogy ezzel mindenkivel jót tesznek. Recskó Emma küldetésének is tekinti ezt, hiszen a helyi Thurzó Lajos Általános Iskolában szerbet tanít a felső osztályos tanulóknak, úgyhogy biztosan lesz olyan asztaliteniszező, aki ötödikes korában nemcsak a pingpong-, hanem az osztályteremben is találkozik majd vele.
Nemcsak a helyi asztaliteniszklubban, hanem más sportegyesületekben is kétnyelvűek az edzések, ami mindenkinek az előnyére válik. Nem ritka, hogy a magyar gyerekek sokszor szerb kifejezéseket használnak a focipályán, mivel azokat sokszor hallották a társaiktól, és így gyorsan elterjedtek. De így van ez a kézilabda- vagy a röplabdaedzésen is, s a sportnak köszönhetően nemcsak a másik nyelvét ismerik meg a fiatalok, hanem új barátokra és társakra is szert tehetnek, később pedig megismerkedhetnek azoknak a kultúrájával, a másik nép szokásaival. Ezáltal szélesedik a látószögük, ami kihatással lesz az egész életükre, hogy toleránsak legyenek a másik iránt, elfogadják azokat a dolgokat, amelyek számukra első látásra vagy hallásra furcsának tűntek.
Egyesek szerint a nyelvtanulás sokkal több párhuzamot mutat a csapatsportokkal, mint azt elsőre gondolnánk. Először is, csakúgy, mint a sport esetében, a nyelvtanulásnál is fontos az ismétlés, a gyakorlás. Így könnyebb ugyanis emlékezni a szavakra és a nyelvtani szerkezetekre. A nyelvtanulás olyan, mint a biciklizés – biztos sokan hallották már ezt a mondást, aminek azért van némi alapja. Ha egyszer megtanulunk biciklizni, azt soha nem felejtjük el. Ehhez az izommemóriát használjuk, amelyet a beszéd során is. Egy új nyelven beszélve másképp kell használnunk az arcizmainkat, mint az anyanyelvünkön.
További hasonlóság, hogy mások megfigyelése jó hatással lehet a mi játékunkra, vagyis tanulásunkra is. Mint ahogy a csapatsportok esetén is érdemes megfigyelni a tapasztaltabb játékosokat, és új technikákat tanulhatunk, hogy később kipróbálhassuk őket, ugyanígy van a nyelvtanulással is. Amikor megfigyelünk nyelvi mintákat, ismétlődő nyelvtani szerkezeteket és a szókincset, később a gyakorlás során ezt felhasználhatjuk.
Ennek pedig több forrása is lehet, például anyanyelvi beszélők a barátaink között, vagy akár a közösségi médiából is tájékozódhatunk. Akárhogy is, előbb-utóbb szükségünk lehet egy online szótárra, amelynek a segítségével könnyebben tudunk nyelvet tanulni. Különösen akkor, ha a szótár nemcsak a szavak idegen nyelvű jelentését tartalmazza, hanem példamondatokat is, hisz kontextusában sokkal könnyebb elsajátítani, megjegyezni az idegen nyelvi formulákat.
tar
