Pénteken a világsajtó döbbenten számolt be arról a gyalázatos színjátékról, amelynek során az amerikai diktátor és helyettese az Ovális Irodában korholta, leckéztette és megalázta vendégüket, Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, akinek az országa kilenc éve védekezik az orosz agresszió ellen. A majd egyórás reality show (Donald Trump kedvenc műfaja, ő maga nevezte annak a találkozót) az Egyesült Államok negyed évezredes diplomáciájának abszolút legszégyenletesebb epizódja volt. De erre majd még visszatérünk a lapszemlén kívül. (Szerk. megj.)
A Trump–Zelenszkij találkozó ígéretes előjátékkal vezetődött fel, esély volt egy nyersanyag-megállapodásra (noha az is maffia stílusú védelmi pénz kikényszerítésére hasonlított volna), még úgy is, hogy az USA gyalázatos módon Oroszországgal, Belorusszal, Észak-Koreával, Magyarországgal és más páriaállamokkal együtt – a tisztességes ENSZ-tagok óriási többségével szemben – nemmel szavazott az ENSZ-közgyűlés határozattervezetére, amely elítélte az orosz agressziót annak harmadik évfordulóján. A hét elején két európai vezető is Washingtonban próbálta jobb belátásra bírni Trumpot az ukrajnai konfliktus és a vámháborúk ügyében. – Átlapoztuk a világsajtót New Yorktól Madridig és Koppenhágától Tokióig.
Fordulat az ENSZ-ben
Hétfőn az Egyesült Államok Oroszországot az Ukrajna elleni háború agresszorának nevező határozat ellen szavazott. „Micsoda sajnálatos pillanat” – írja erről a New York-i Wall Street Journal című, 1889 óta megjelenő, elsősorban gazdasági és nemzetközi témákkal, valamint pénzügyi hírekkel foglalkozó, a republikánusokhoz húzó, konzervatív napilap:
„Bár a határozatnak nincs gyakorlati következménye, mégis kiemeli Trump Oroszország felé fordulását a konfliktusban. A határozat azonban nem is volt különösképpen logikus. Ennek ellenére Trump elnök nem volt hajlandó elfogadni azt az ukrajnai háború befejezéséről folyó tárgyalásai során, de ami mégis túl erős támogatás Vlagyimir Putyin számára.”
Ugyanaznap az USA egy másik, oroszbarát határozatot kényszerítertt rá a Biztonsági Tanácsra. A tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapjának vendégkommentátora ezt írja:
„Ezzel az állásfoglalással a dolgok pontosan úgy alakulnak, ahogy az új amerikai kormányzat szerette volna. Nagy-Britannia és Franciaország nem ért egyet az Egyesült Államokkal, de nem vétózták meg a javaslatot [hanem tartózkodtak, akárcsak Dánia, Görögország és Szlovénia is – szerk. megj.]. Ez azt mutatja, hogy a szintén vétóval rendelkező két európai tagállam sem külön-külön, sem együtt nem tud érvényesülni az USA-val szemben. A részletes béketerv még kidolgozásra vár – de vajon valóban garantálhatja-e Ukrajna függetlenségét és biztonságát? Egy dolog azonban világos: a nemzetközi közösség kétségtelenül történelmi fordulóponthoz érkezett.”
A madridi El Paíz című közép-baloldali napilap az EU és Ukrajna által közösen benyújtott állásfoglalás fontosságára hívja fel a figyelmet:
„Európa világos üzenetet küld: nem fogadja el az igazságtalan békét, amelyben az agresszor büntetlenül marad, és nem fogadja el az amerikai érdekeknek való vak alárendelődést sem. De nem elég csak magyarázatot adni. Személyesen kell szembenéznünk Donald Trump amerikai elnökkel. Ennek érdekében hétfőn a Fehér Házban járt Emmanuel Macron francia elnök. Trumppal közös fellépésén rendkívül diplomatikus nyelvezetet választott, de ennek ellenére világossá tette az európai álláspontot: a béke nem jelentheti Ukrajna kapitulációját.”
„Trump rendkívül jóindulatúnak tűnt Zelenszkij ukrán elnökkel szemben Macronnal való találkozása során” – állítja a varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap:
„Miért történt ez a hirtelen irányváltás Donald Trump Kijevhez való hozzáállásában? Az elmúlt napokban Trump nagyrészt beváltotta Putyin elvárásait. A Kreml azonban nem engedményekkel válaszolt, hanem ragaszkodott maximális követeléseihez. Trump nyilvánvalóan arra a következtetésre jutott, hogy a tárgyalások ezen a pontján nyomást kell gyakorolnia az oroszokra.” [Mint pénteken láttuk, ez csak ideiglenesnek bizonyult: a vénülő amerikai diktátor egyre kiszámíthatatlanabb.]
Trump az ukrán nyersanyagokra vadászik
A koppenhágai Politiken című liberális napilap azt írja erről:
„Az ukrajnai béke Trump-féle verziója állítólag néhány héten belül várható. Az ukrán nyersanyagokhoz való kiváltságos hozzáférésre vonatkozó követelése hamarosan teljesül. Csak egy dolog hiányzik: hiteles biztonsági garanciák Kijev számára. Továbbra is záporoznak a bombák és rakéták Ukrajnára, a feladó pedig ugyanaz, mint az elmúlt három évben volt. De Putyin hátradőlhet a Kremlben és elégedetten nézheti, ahogy Európa és Ukrajna kétségbeesetten küzd a tárgyalóasztalhoz való hozzáférésértl, ahol a jövőjük dől el. A felszínen Macron francia elnöknek sikerült megőriznie Európa és az Egyesült Államok közötti szoros kapcsolat benyomását a Fehér Házban tett látogatása során. De közelebbről megvizsgálva világossá válik, hogy a felbonthatatlan transzatlanti kapcsolatból kényszerházasság lett.”
Szakértelem és külpolitika, írja erről a budapesti Élet és Irodalom című irodalmi és politikai hetilap:
„Február 3-án Donald Trump elnök – üzleti, merkantilista és tranzakciós szemléletével és politikájával összhangban – bejelentette: azt akarja, hogy az eddigi támogatásért Ukrajna tegyen lehetővé könnyebb hozzáférést az USA számára az ország ritkaföldfém-készleteihez. Néhány nappal később a Fox News hírcsatornának azt mondta, hogy 500 milliárd dollárnak megfelelő kompenzációra tart igényt az Ukrajnának eddig nyújtott támogatásért cserébe.
[…] Mind az USA, mind Ukrajna hivatalos és üzleti köreiben hosszabb ideje szó van arról, hogy az ásványkincsek bevonhatóak a kétoldalú kapcsolatokba. Így a kérdés szerepelt többek között Zelenszkij elnök tavaly őszi győzelmi tervében, amely nemzetközi (nemcsak amerikai) partnerek bevonását irányozta elő a kritikus természeti erőforrások (például uránérc, titán, lítium és grafit) kiaknázása terén. (Az ukrán kormány az ezzel kapcsolatos beruházási potenciált 2033-ra 12-15 milliárd dollárra becsüli.) Az együttműködéssel nemcsak a nyugati támogatás ellentételezése a cél, hanem kölcsönös érdekeltségek kialakítása is.
A mostani amerikai javaslat rendkívül hátrányos Ukrajnának, kiszolgáltatottá teszi az országot. A pontatlan fogalmazás a kisebbik baj és könnyen korrigálható: a tárgyalások tárgyát nem kizárólag a ritkaföldfémek képezik, amelyekből 17 fajtát tartanak nyilván a geológusok, és amelyek nélkülözhetetlenek az elektromos járművek, a mobiltelefonok, a rakétarendszerek és más elektronikai termékek előállításához, hanem további kritikus ásványok is. Ukrajnában található Európa legnagyobb titániumkészlete és a kontinens lítiumkészletének egyharmada.
Nagyobb baj az, hogy az 500 milliárd dolláros követelés ötszöröse az eddig nyújtott amerikai támogatás nagyságának: 2022 februárja, az orosz agresszió kezdete óta az USA az amerikai külügyminisztérium szerint 66 milliárd dollár katonai segélyt, illetve a kieli Világgazdasági Intézet szerint 50 milliárd dollár nem katonai segélyt biztosított Ukrajnának. Hol itt a szerződő felek közötti egyenlőség? Egy ukrán tanácsadó szerint az amerikai javaslat hasonlít Afrika XVII. századi gyarmatosítására, majd azt követő kizsákmányolására.”
Ukrajna és az USA nyersanyag-megállapodást köthet, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna és az Egyesült Államok keretmegállapodásban egyezett meg az ukrán nyersanyagok közös felhasználásáról. Denisz Smihal miniszterelnök szerdán azt mondta, hogy »valójában elkészült a megállapodás végső változata«. Donald Trump amerikai elnök szerdai első kormányülésén megerősítette, hogy Zelenszkij pénteken Washingtonba utazik. Akkor alá fogja írni a megállapodást a ritkaföldfémekről »és egyéb dolgokról«.
A megállapodás egy ukrán-amerikai alap létrehozásáról szól – mondta Smihal. Ennek a célja, hogy megkönnyítse az ukrán természeti erőforrások, például a ritkaföldfémek használatát, és lehetővé tegye az ország újjáépítésébe történő beruházásokat. A kijevi vezetés azt reméli, hogy ez a megállapodás az Egyesült Államokat érdekelt félként tartja Ukrajna oldalán. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a keretmegállapodás – kérésére – egy mondatot is tartalmaz Ukrajna jövőbeli biztonsági garanciáiról. »Nem gondolunk egy megállapodás aláírására biztonsági garanciák nélkül« – mondta Smihal. A szöveg kimondja, hogy a megállapodás része egy jövőbeli átfogó béke- és biztonsági megoldásnak Ukrajna számára. »Az amerikai kormány pedig támogatja Ukrajna erőfeszítéseit, hogy megszerezze a tartós békéhez szükséges biztonsági garanciákat.« Zelenszkij korábban elutasította a megállapodás eredeti amerikai tervezetét, mivel azt alkalmatlannak tartotta. Smihal továbbá elmondta, hogy Washington eltávolította a megállapodás tervezetéből a diszkriminatív záradékokat.
Az orosz kormány óvatosan fogalmazott. A Kreml meg akarja várni a »hivatalos bejelentéseket« ebben az ügyben. Eközben Szergej Lavrov külügyminiszter közölte, hogy az orosz és az amerikai diplomaták csütörtökön találkoznak Isztambulban, hogy megvitassák diplomáciai képviseleteik munkájának normalizálását. Az ukrajnai háború kapcsán Lavrov ismét felszólalt a békefenntartó csapatok ottani állomásoztatása ellen.”
Trump vámokkal büntetné az EU-t
Erről a budapesti Népszava című baloldali napilap ezt írja:
„Donald Trump amerikai elnök szerdán, kabinetjének első ülésén azzal fenyegetőzött, hogy 25 százalékos vámot vet ki az Európai Unióra – írja a The Guardian. Trump azt állította, a 27 országból álló EU-t azért hozták létre, hogy »kicsesszenek az Egyesült Államokkal«, és közölte, hamarosan nyilvánosságra hozza a vámkivetéssel kapcsolatos részleteket.
»Döntést hoztunk, és hamarosan bejelentjük. 25 százalék lesz« – mondta az amerikai elnök. Donald Trump már korábban közölte, hogy az Egyesült Államok két legnagyobb kereskedelmi partnerére, Kanadára és Mexikóra 25 százalékos vámot vet ki. Beszédében nem árult el további részleteket, de megemlítette az autógyártókat, valamint azt, hogy az illetékeket »általában« fogják alkalmazni.
»Ez az autókra és minden másra vonatkozik« – fogalmazott. Bár Trump hivatalba lépése óta már egy sor, vámkivetéssel kapcsolatos bejelentést tett, Kanada és Mexikó esetében többször elhalasztotta az intézkedés bevezetését.”
Trump azt ígéri, hogy 25 százalékos vámmal sújtja az Uniót és azt állítja, hogy „az EU azért jött létre, hogy kicsesszen az Egyesült Államokkal. Az EU erre kijelentette, hogy „határozottan és azonnal” válaszolt az „indokolatlan” kereskedelmi akadályokra, jelezve, hogy kész megtorolni az illetékeket, írja a londoni The Guardian című független napilap:
„Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy 25 százalékos vámot vet ki az Európai Unióra, azt állítva, hogy a 27 országból álló tömb »az Egyesült Államok szétverésére jött létre«.
Az EU Kanada és Mexikó után az Egyesült Államok harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere [Kína a negyedik]. Trump bejelentette, hogy a jövő héten 25 százalékos vámot vet ki két legnagyobb kereskedelmi partnerre, Kanadára és Mexikóra is.
Trump nem árult el további részleteket, de megemlítette az autógyártókat, és azt mondta, hogy az illetékeket »általában« fogják alkalmazni. »És ez az autókra és minden másra vonatkozik« – mondta.
A Bloomberg szerint Trump vámjai akár 29,3 milliárd dollárt (28 milliárd eurót) is elérhetnek az EU exportjából. Az EU ígéretet tett arra, hogy azonnal megtorolja, ha az Egyesült Államok vámokat vet ki tagállamai exportjára. »Az EU nem látja indokoltnak a vámok kivetését. Reagálunk, hogy megvédjük az európai vállalkozások, munkavállalók és fogyasztók érdekeit az indokolatlan intézkedésektől« – közölte az EU végrehajtó testülete a hónap elején.
Donald Tusk lengyel kormányfő kijelentette, hogy az EU-nak mindent meg kell tennie, hogy elkerülje a »teljesen szükségtelen és ostoba vámháborúkat«.
Sok közgazdász, sőt konzervatív kiadvány, köztük a Wall Street Journal is arra figyelmeztet, hogy Trump tervei árthatnak az Egyesült Államok gazdaságának. Szerdán Trump a közösségi média platformján, a Truth Social oldalán támadta meg a Journal szerkesztőségét, amely azt állította, hogy a Kanadára és Mexikóra kivetett vámok visszaüthetnek és kárt okozhatnak az Egyesült Államok gazdaságának.
Az érvelést »nagyon helytelennek« nevezve Trump a következőket írta: »A vámok hatalmas mennyiségű autógyártást fognak MICHIGAN-be terelni, egy olyan államba, ahol könnyedén nyertem az elnökválasztáson«.”
Trump számára minden attól függ, hogy neki személyesen mi mekkora hasznot húz…
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
