A hónap eleje óta Szerbiát hét enyhe intenzitású földrengés érte. Az elmúlt 11 napban gyakran remegett a föld országunkban, a legutóbbi rengést vasárnap Vranjéban regisztrálták, délután pedig Montenegróban is földmozgás történt, amit Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban is érezni lehetett.
Ana Mladenović szeizmológus elmondása szerint ezek az enyhe földrengések gyakran észrevehetetlenek, és szerencsére nem okoznak károkat. Ennek ellenére az elkövetkező tíz évben várható egy erősebb, 5-ös erősségű rengés Szerbiában.
A májusi földrengések listája Szerbiában:
- Május 1. – Goč – 1,9-es erősség
- Május 3. – Jošanička Banja – 1,9-es erősség
- Május 5. – Vranje – 1,6-os erősség
- Május 6. – Kruševac – 1,6-os erősség
- Május 9. – Kosovska Mitrovica – előbb 3,2-es, majd 3,3-as erősség
- Május 11. – Vranje – 2,3-as erősség
Közép-Szerbia a legveszélyeztetettebb terület
Ana Mladenović szeizmológus és a Bányászati- és Geológiai Kar professzora a Blicnek elmondta, hogy Szerbiában a következő 10 évben egy 5-ös vagy annál erősebb földrengésre lehet számítani. Geológiai és szeizmológiai kutatások alapján Közép-Szerbia a legkritikusabb pont.
„Közép-Szerbia több szeizmikus területet is magában foglal, és képes 10–15 évente egy körülbelül 5-ös vagy annál erősebb földrengést generálni – mondta. Ilyen volt például a 2010-es kraljevói és az 1998/99-es mionicai földrengés. Ezeket különösen az epicentrum közelében lehet érezni, de nagyobb károkat nem okoznak – legfeljebb leesnek dolgok a polcról, reped a gyenge vakolat vagy sérülhetnek válaszfalak. Épületek összeomlására nem kell számítani.”
Várható egy 5-ös erősségű földrengés
„Már többször beszéltünk róla, és továbbra is várható egy 5-ös erősségű földrengés, valószínűleg a Šumadija régióban” – mondta korábban Mladenović a Nova TV-ben. Hozzátette, hogy ez a megállapítás a geológiai kutatásokon, valamint a statisztikai adatokon és az előző nagyobb rengés óta eltelt időn alapul.
Branko Dragićević, a Szerbiai Szeizmológiai Intézet igazgatója szerint az olyan földrengések, mint a 2010-es kraljevói, átlagosan előfordulnak térségünkben, és a jövőben is számíthatunk hasonlókra. Szerinte az 5–6-os erősségű rengések nem okozhatnak olyan súlyos károkat, mint amilyenekre például a múlt század eleji lazarevaci vagy a több mint egy évtizede történt kraljevói földrengés kapcsán emlékezünk.
„Az 5,5-ös erősségű földrengések a 21. században nem okozhatnak anyagi kárt vagy veszélyeztethetik az emberi életet, mivel az építési technológiák már eléggé fejlettek” – hangsúlyozta Dragićević. Azonban az 1963 előtt vagy nem szabályszerűen épült régi házak sérülékenyebbek lehetnek.
Petrovac na Mlavi és Svilajnac – ismert földrengésveszélyes területek
Petrovac na Mlavi ismert szeizmikus terület, és az ottani földrengések egy leírt törésvonal mentén következnek be – mondta Mladenović a Blicnek. Szerinte ott nem jellemzőek erősebb földrengések, és a mostani is inkább utórengés volt, amely nem jelez komolyabb aktivitást.
A Bor és Majdanpek környékén történő földrengések többsége mesterséges, a bányászati robbantások következménye, nem pedig természetes eredetű – tette hozzá.
Ezek Szerbia leginkább földrengésveszélyes területei:
- Kopaonik
- A Nyugati Morava völgye
- A Nagy-Morava völgye
- Kraljevo
- Trstenik
- Kruševac
- Rudnik hegység környéke
- Valjevo
- Lazarevac
- Mionica
- Esetenként Svilajnac és Paraćin
___________________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
