Amikor Deák Ferencet, a „haza bölcsét” 1848 közepén a Batthyány-kormány igazságügyi minisztereként az Országházban egy képviselő sajtótörvény meghozatalára sürgette, Deák – a feljegyzések szerint – az interpellációt azzal hárította el: „De hiszen van már sajtótörvény. Egyetlen paragrafusból áll: Hazudni nem szabad.”
Időközben Magyarországon és Szerbiában is hoztak médiatörvényeket, de a Deáknak tulajdonított mondást egyetlen egybe sem írták bele. A mindenkori hatalom arra törekedett, hogy a sajtót a szolgálatába állítsa, és a közvéleményt irányítsa.
A Családi Kör hetilap 1990. december 20-ai indulása óta eltelt 35 év egybeesik a vajdasági szabad magyar sajtóért folytatott küzdelemmel.
Az új hetilap indítása egyfajta válasz volt az akkori vajdasági kormányfő, Radoman Božović törekvésére (akit „Vajdaság főszerkesztőjének” csúfoltak), hogy betörje és irányítása alá vonja a magyar nyelvű sajtót is. A volt Jugoszlávia felbomlása, az 1988. októberi ún. joghurtforradalom utáni időszak volt ez, ami Vajdaság [Szocialista] Autonóm Tartomány addigi önkormányzati státusának a megszüntetését is jelentette. A lap névadója/keresztapja Kántor Oszkár, a fáradhatatlan falujáró riporter volt. Én pedig hamarosan, 1991. április 29-én lemondtam a Forum igazgatói tisztségéről. A Családi Kör ekkor már túl volt a kezdeti nehézségeken. Vidékünkön a Családi Kör lett az első magánosított lap.
A Családi Kör legnehezebb évei a háborúkkal terhes kilencvenes évek voltak, amikor hol papír nem volt, hol meg nyomdafesték vagy éppen pénz a fizetésekre.
De az indulás óta eltelt 35 év szinte állandó társadalmi feszültségekkel és zavargásokkal volt telített ebben a régióban, ami veszélyeztette a szólás- és sajtószabadságot, így a Családi Kört is.
Az 1991. augusztusi topolyai béketüntetésre a pólókat a Családi Kör tervezte és készítette
2000. október 5-én megdöntötték Slobodan Milošević tizenkét évig tartó (egyed)uralmát. Úgy tűnt akkor, hogy Szerbiában elkezdődik a demokratizálódási folyamat, amitől a polgárok a rendszerváltást és a hatékony társadalmi változásokat várták. Ez az időszak azonban csak Zoran Đinđić szerb miniszterelnök 2003. március 12-i meggyilkolásáig tartott, majd elkezdődött a fokozatos visszarendeződés.
Az elmúlt időszakban a vajdasági őshonos magyar közösségen belül is nagy változások történtek. A vajdasági magyar lakosság száma az 1991. évi 339 491-ről, amely akkor az összlakosság 16,9 százalékát jelentette, 2022-re csaknem megfeleződött (182 321 főre, 10,47 százalékra csökkent).
Az itteni magyarság politikai szerepe a szerb hatalmi párt kiszolgálására degradálódott, a magyar közösségi jogok pedig sorvadtak. Még nagyobb probléma azonban a VMSZ leigázó és megalkuvó diktatúrája miatti közérzeti, erkölcsi romlás a magyar közösségben. Ez a hanyatlás már-már veszélyezteti a közösség megmaradását is.
A VMSZ-nek az a törekvése, hogy a Magyar Nemzeti Tanácson (MNT) keresztül leuralja a magyar nyelvű sajtót, már Kasza József (1945–2016) pártelnök idejében elkezdődött. Pásztor István (1956–2023) ezt csak folytatta – és az ma is tart.
A VMSZ irányítású Magyar Nemzeti Tanács alapítója lett a Magyar Szó napilapnak, a Hét Nap hetilapnak és a Pannon RTV-nek. Így a médiában – akárcsak a közéletben – eluralkodott az egypárti (VMSZ-es) monopólium, az egyszólamúság.
Csík Nagy Ferencet, a Magyar Szó exYupress rovatának szerkesztőjét például 2005. április 28-án elbocsátották, mert a Vajdaság Ma internetes újságból átvette a Szavahihetőség című, a Magyar Szó Kft. igazgatóválasztásával kapcsolatos írásomat.
Pressburger Csabát, a napilap főszerkesztőjét a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 2011. június 23-ai ülésén menesztették. A döntést elsősorban azzal indokolták, hogy „a legnagyobb példányszámú magyar napilap nem tájékoztatott megfelelően a vajdasági magyar közélet több fontos eseményéről”.
A VMSZ-es MNT alatt – a Családi Kör és a Szabad Magyar Szó kivételével – megszűnt a független sajtó, a véleménynyilvánítás és a szólás szabadsága.
Kiváló szerkesztőket váltottak le, újságírókat távolítottak el, vagy azok mondtak fel önként. Akik nem értettek egyet a lap új, propagandista szerkesztéspolitikájával, az utcára kerültek.
Fremond Árpád, az MNT elnöke ezt „a saját szájunk íze szerinti” tájékoztatásnak nevezi. Ő dönti el azt is, hogy „kiket hívnak sajtótájékoztatóra”, és kiket nem. Kabók Erika, az MNT tájékoztatásügyi megbízottja pedig a „hagyjuk már ezt az objektív újságírást” mondatával híresült el.
A sokoldalú tájékoztatás a haladás egyik legfontosabb követelménye. A nem eléggé tájékozott ember nem vehet egyenrangúan részt a döntéshozatali folyamatokban, így annak tárgyává válik. Ezért a sajtónak a tényeket kell közölnie, és folyamatosan gyakorolnia ellenőrző szerepét! Szerbiában azonban a legtöbb sajtótermék a rezsim szolgá(ló)ja. Nem véletlen, hogy az egyetemi hallgatók és az elégedetlen polgárok április 14-én zárlat alá vették a köztelevíziót (RTS), és nagy siker, hogy ennek hatására 28-án új REM-pályázat kiírásáról hoztak döntést az illetékesek.
Az MNT „alapította” médiát alapvetően a szerb és a magyar állami támogatás tartja fenn, hisz az áll érdekében, hogy diktálhasson a sajtónak.
A vajdasági magyar közösségnek is el kell döntenie, akarja-e a szabad és független újságírást. Szembe akar-e nézni a valósággal, vagy az önámítást, a manipulálást választja?
Ahhoz azonban, hogy a demokratikus médiaszabadság eszméje érvényesülhessen, a rendszert kell megváltoztatni!
A jelenlegi társadalmi körülmények között szinte semmivel sem veszélytelenebb az újságírás, a független lapkiadás, mint a Családi Kör indulásakor. Hétről hétre meg kellett küzdeni a nehézségekkel és problémákkal. Valami csoda folytán a lapot és függetlenségét sikerült megőrizni.
Márpedig független sajtó nélkül nincs demokrácia, anélkül pedig nincs társadalmi párbeszéd, de haladás sincs!
Az 1991. augusztusi topolyai béketüntetésre a pólókat a Családi Kör tervezte és készítette
Május 15-től már kapható a megújult Családi Kör legújabb száma a trafikokban és a boltokban. Vegye meg ön, és járuljon hozzá a demokrácia építéséhez!
____________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
