Ahogyan az elmúlt hét-nyolc év minden választási időszakában, a nyugdíjemelés az egyik fő üzenete a hatalomnak, még akkor is, ha ez az emelés csak fél év múlva történne meg, és már törvényileg rögzített, írja a Danas.
Így Aleksandar Vučić szerb elnök is, az RTS „Oko magazin” című műsorában vendégeskedve, nyugdíjemelést jelentett be, hozzátéve, hogy „igyekszik majd, hogy ez az emelés egy-két hónappal korábban megtörténjen, mint a rendes, decemberi emelés”. Egy ponton azt is megkérdezte:
„Mikor kaptak a nyugdíjasok két év alatt összesen 45 százalékos kumulatív nyugdíjemelést?” – számol be a lap.
Amikor a műsorvezető megjegyezte, hogy az élelmiszerárak is 40 százalékkal emelkedtek, az elnök azt válaszolta:
„Az élelmiszerárak soha nem emelkedtek annyit, most sem. Az elmúlt 12 évben a fizetések 300 százalékkal nőttek, míg az összesített infláció 96 százalék. Csak az összesített inflációval lehet számolni, és ebben az országban senki sem éhezik – legkevésbé azok, akik naponta füvet esznek, és nem is vesznek húst, mert ma a fű a legdrágább.”
Mivel a Szerbiai Köztársasági Statisztikai Hivatal az áremelkedést ágazatonként méri, kiderül, hogy a fogyasztói árindexben a legnagyobb súllyal az „Élelmiszerek és alkoholmentes italok” kategória szerepel – ennek az aránya 31,35 százalék, tehát majdnem egyharmada a fogyasztói kosárnak, amely az infláció kiszámításának alapját képezi, írja a Danas.
Emellett a szöveg szerint a legszegényebb háztartások kiadásaiban az élelmiszer akár a költségvetés felét is kiteszi, így az ő inflációjuk eltér az átlagos fogyasztói árindex által mutatott inflációtól.
Akárhogy is, a lap szerint az élelmiszerárak 2021 decembere és 2023 decembere között átlagosan majdnem 42 százalékkal emelkedtek. 2022-ben az átlagos élelmiszerár-emelkedés 19 százalék, 2023-ban pedig 18,5 százalék volt.
A következő egy évben az élelmiszerárak jelentősen lassultak, így 2024-ben átlagosan 2,9 százalékkal nőttek.
Három év alatt tehát összesen 46 százalékkal drágultak az élelmiszerek.
2025 első öt hónapjában az áremelkedés 2,1 százalék volt – írja a Danas.
Másrészről, a nyugdíjak 2022-ben 14,5 százalékkal, 2023-ban 17,6 százalékkal nőttek, ami összesen kb. 36,5 százalék Tavaly a nyugdíjak növekedése jóval meghaladta az inflációt, és 14,8 százalékvolt.
Az elmúlt három évben a nyugdíjak összesen 54,5 százalékkal emelkedtek.
2025 januárjától további 10,9 százalékos emelés történt, és Vučić bejelentése szerint 2025. január 1-jétől újabb 10,1 százalékkal nőnek majd a nyugdíjak – számol be a lap.
Összefoglalva, a Danas szerint, ha összevetjük a nyugdíjak és az élelmiszerárak növekedését, akkor a nyugdíjak 2022 elejétől 2024 végéig mintegy tíz százalékponttal jobban nőttek, mint az élelmiszerárak.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
