A budapesti ünnepi könyvhetet, amely a magyar könyvszakma legjelentősebb eseményének számít, a hagyományok szerint minden év júniusában rendezik. Az idei, sorrendben 96. Ünnepi Könyvhét hivatalos megnyitójára ezúttal is a Vörösmarty téren június 12-én került sor, noha a rendezvény központi helyszíne mellett mostanság már a Vigadó téren és a Duna korzón is állnak a könyvsátrak/standok, de a magyar könyv legnagyobb ünnepéhez vidéki városok is csatlakoztak szinkron tartalmakkal és eseményekkel, többek között Szeged és Debrecen. Mi több, hasonló rendezvényekre Kolozsvárott, de Zentán is van példa.
Karácsony Gergely főpolgármester
A téren már a 16 órai hivatalos megnyitó előtt tekintélyes számú érdeklődő közönség gyűlt össze. A fővárosi katasztrófavédelem tűzoltózenekara felvonulása és a térzene jelentette a megnyitó kezdetét. A könyvszakma képviselőit dr. Gál Katalin, a Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke köszöntötte, aki a magyar könyvkiadás értékalkotó tradícióira, a könyvkiadók jelentős évfordulóira, az írói emlékévek jelentőségére, és az eltávozottak hiányára hívta fel a figyelmet. Százhúsz éve született József Attila, és hetvenöt éves lenne Esterházy Péter.
Dr. Gál Katalin köszöntője
Az ünnepélyes megnyitás szerepére idén Lackfi János költőt, írót, műfordítót kérte fel az egyesület, aki az íróvá válás szociális meghatározottságát, a gyermekkori és más traumák jelentésalkotó szerepét emelte ki beszédében, amely egyszerre volt szellemesen ironikus, viccesen önkritikus és dehonesztálóan igazmondó.
Markó Béla dedikál
Az irodalom és az olvasás világalkotó, identitásformáló erejéről beszélt ünnepi köszöntőjében Karácsony Gergely főpolgármester is. Külön kiemelte és taglalta laudációjában az irodalom demokratikus, szolidárisan összekapcsoló, ezért szabadságformáló hatását. A Vörösmarty téren sor került a Belvárosi Önkormányzat köszöntőjére és a Szép Magyar Könyv 2024 verseny ünnepélyes díjátadójára.
Az idei könyvhét egyik legfontosabb gondolata az irodalom, az olvasás az irodalom oktatása szabadságának jelentőségéről szól a digitális világban, amelyet másrészt gazdasági erőcsökkenés, ideológiai megosztottság is terhel és jellemez. Legnagyobb hozománya a rendezvénysorozatnak azonban az író és olvasóinak találkozása, egymásra találása a „könyvtörténet”-ben, amihez a meghirdetett dedikálások programja nyújt alkalmat. Nagyon sok nevet és címet kellene felsorolni, ha a könyvhétre új könyvvel jelentkező írók és kiadóik névsorát kellene összeállítani. Nagy figyelmet érdemel például Takács Zsuzsa A maradás szégyene, Tóth Krisztina Szeleknek fordít című verseskötetei a Magvető Kiadótól, vagy az ugyanitt megjelent Vanni van című beszélgetőkönyv, amely az Esterházy Péterrel készült interjúkból közöl összeállítást. Számunkra azért is fontos kiadvány, mert az egyik interjút Kontra Ferenc újvidéki író készítette anno.
A Kalligram Kiadónál látott napvilágot a könyvheti könyvek egyik legnépszerűbbje, Török Ábel A harmadik ég című regénye. Ugyanitt jelent meg Markó Béla erdélyi író prózakötete, a Nem létező ország, amely már a címével is magára vonja a figyelmet. Fontos tartalma a rendezvénynek, hogy a legnagyobb kiadók mellett a kisebbek is tért nyerhetnek ugyanitt, miként a határon túli, így a vajdasági kiadók is ott voltak a Vörösmarty téren.
A könyv ünnepének rendezvényei négy (fő) napon át tartanak, s vasárnap, június 15-én zárulnak.
Bence Erika – Zámbó Illés
