Szerbia-szerte egyre több mesterre van szükség az építkezéseken. A szakik akár napi 90 eurót is kereshetnek, de a jó bérek ellenére főként a nyugdíjba készülő mesterekkel találkozhatunk országszerte – írja az Infostud munkaközvetítő portál.

Egyre kevesebb fiatal vállalkozik ezekre a nehéz és fizikailag megterhelő munkákra, ezért a szerbiai építkezéseken többnyire távol-keleti munkások dolgoznak.

A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint jelenleg legalább 120 000 építőipari munkás dolgozik az országban, állandó munkaviszonyban, de csak kevesen rendelkeznek középfokú szakképzéssel.

Rade Zejak, a belgrádi Építőipari Iskola igazgatója elmondta, hogy ebben a tanévben hat diákot írattak be az építőipari munkák kivitelezése szakirányra, ami többéves maximum.

„A kétkezi szakmák nem vonzóak a fiatalok számára. Kényelemre és egyszerűségre vágynak, az ácsok, kőművesek és betonacél-szerelők pedig a szabadban, esőben, hóban és hőségben dolgoznak. Ezért nem meglepő az alacsony érdeklődés, de másrészt ezek becsületes munkák, amelyeket a mai munkaerőhiányban jól fizetnek. Egy jó építőmunkás körülbelül 2000 eurót keres havonta” – mondja Zejak.

Luka Ostojić egyike a kevés fiatal képzett ácsnak, aki fém és faszerkezetek megmunkálásával is foglalkozik.

„Ez a munka pontosságot, műszaki ismereteket és fizikai állóképességet igényel, de az építési tervek és anyagok ismeretét is” – magyarázza Ostojić. Szerinte a munka nem könnyű, de tisztességes, és az eredménye gyorsan látható.

Saša Torlaković, a Szerbiai Építőipari Szakszervezet elnöke hozzáteszi, hogy a megbízók részéről gyakoriak az átverések, és gyakran előfordul az is, hogy a munkáltató hivatalosan 60 000 és 65 000 dinár közötti összeget fizet, a maradék bért pedig kézbe, azaz feketén adja a munkavállalónak. Ez az államnak kárt okoz a visszatartott adók és járulékok miatt, a munkavállalóknak pedig az alacsonyabb nyugdíjalap miatt.

Veselin Ražnatović, az „Ekspres inženjering” építőipari vállalat igazgatója a mesteremberek által nyitott vállalatokon keresztül alkalmazza őket, szezonálisan.

„Arra is ügyelek, hogy rendszeresen fizessék maguknak a nyugdíjat és a szociális juttatásokat. Az építőipari mesterek ma úriemberek. Nem zsákokat és téglákat cipelnek, a munka ezen részét segédmunkások végzik. Kiváló fizetést kapnak, és nem kell külföldre menniük a jobb keresetért. Az építőiparon belül a keramikusok és villanyszerelők napidíja akár a 150 eurót is elérheti” – mondja Ražnatović, aki szerint a szakmát tanuló diákok számát a duális képzésekkel lehetne növelni, mert így a gyerekeknek már az iskola alatt lenne szakmai gyakorlatuk, és a diploma megszerzése után biztos állásuk.

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!

Címkék: mester