Mostantól nem kell a sötétben tapogatózniuk a vajdasági magyar újságíróknak! Nem okoz többé álmatlan éjszakát egyetlen vajdmagy újdondásznak sem, hogy vajon megírhatja-e az igazat és a valódit anélkül, hogy a fejére koppintanának! – írja Pressburger Csaba a Patreon.com-on.
Habár eddig is létezett országos etikai kódex, amelyet a reprezentatív szerbiai újságíró-egyesületek állítottak össze (a 2013-as verziót történetesen én fordítottam le magyarra), de most végre van Fremond Árpád és Kabók Erika kóserpecsétjével ellátott, echte vajdmagy, azaz MNT-s változat is!
A Magyar Nemzeti Tanács pénteki ülésén fogadta el a rendkívül elegáns, többszörös jelzős szerkezetű „újságírói eljárási és etikai kódexét” (a továbbiakban: MNT-kódex).
Erre egyébként törvényi kötelezettség is vonatkozott, de a testület a tavaly érvénybe lépett, hat évre szóló saját tájékoztatási stratégiájában is ígéretet tett a kidolgozására – igaz, 2024 márciusára vállalta, hogy elkészül, de hát jobb későn, mint soha.
Amikor Fremond Árpád MNT-elnök az ülésen azt mondta, hogy az MNT-kódex elérhető lesz „bárki számára hozzáférhető formában”, nem hazudott.
Elérhető bárki számára, a forma is hozzáférhető – csak huncutul elrejtették a cuccot, hogy izgalmasabb legyen a keresés, és az ember igazi katarzist éljen át, amikor végre megtalálja.
A Tanács honlapján a Dokumentumok → Tanács döntései → A Magyar Nemzeti Tanács 21. ülésén elfogadott dokumentumok menüpont alatt van egy link. Ott egy méretes PDF-dokumentum nyílik meg, és ennek is a 83. oldaláig kell görgetni a keresett szövegig.
MNT-kódex, te csillag!
Nekünk, károgó, legyintő, lemondó és a kákán is csomót kereső szakmabelieknek igazán nem lehet egyetlen rossz szavunk sem a dokumentumra!
Legalábbis én egyetlen sorába sem tudnék belekötni.
No, jó – talán abba az egy sorba beleakaszkodhatnék, amelyet a szövegírók nem máshonnan ollóztak, hanem saját kútfőből merítve eszkábáltak össze (így szól:
„A Magyar Nemzeti Tanácsban, mint az alkotmány által meghatározott nemzeti kisebbségi jogérvényesítési és szakpolitikai szervezetben valamint szaktestületeiben vállalt szerep nem tekinthető összeférhetetlennek az újságírói hivatással.”
– hát, szóval, khm, khm, no mindegy, erről majd máskor).
De ettől eltekintve tényleg: abszolút, minden sorát aláírom!
Hát már hogy a fenébe vitatkozhatnék az olyan tételmondatokkal, mint például:
„[n]em gátolhatja meg a közérdeket szolgáló információ közlését az a tény, hogy annak megjelenése kedvezőtlen hatással lehet a médiaházra, médiumra vagy annak alapítójára”.
Egész szakmai karrierem során emellett érveltem én is!
Más kérdés, mennyire tűnik hitelesnek, ha Kabók Erika szájából hangzik el – márpedig ő éppen ezt a mondatot hangsúlyozta felszólalásában.
Az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagjáról beszélünk, aki 2023 októberében még arról beszélt, hogy bizonyos dolgokat nem írhatunk meg mi, kisebbségi újságírók, mert a „politikai ellenfelek”(?) még fel találnák azt használni.
(Ott a link a videót is tartalmazó posztomhoz az előző mondatban, de ha valakinek nincs kedve kattintgatni, itt a szöveghű nyilatkozat is, a hitelesség kedvéért:
„Kisebbségi helyzetben, kolléganő, maga is tudja, hogy vannak olyan helyzetek, hogy ami a mi gondunk, problémánk és újságíróként tótágast áll bennem mindenféle jó érzés, megírnám, de tudom, hogy ha megírom, akkor nem akkora kárt okozok, amekkorát én akartam ütni ezen a dolgon, hanem a politikai ellenfelek úgy használják ki, hogy sokkal nagyobb és mélyrehatóbb gondok lesznek. Ez a kisebbségi újságírás!”)
De hagyjuk a múltat!
Nézzünk inkább még néhány szakmai-etikai szempontból kifogástalan mondatot a dokumentumból – valódi felüdülés ilyesmit olvasni egy represszív sóhivatal boszorkánykonyhájának tálalásában:
- Minden újságíró etikai kötelezettsége ragaszkodni a sajtószabadság által biztosított jogaihoz.
- Az újságírónak jogában áll visszautasítani a szerkesztői, főszerkesztői vagy tulajdonosi megbízást vagy utasítást, ha az jogszabályt sért, illetve szakmai vagy etikai szabályokat szegne a megbízás teljesítésével.
- A médiamunkás kötelessége teljeskörű tájékoztatást adni egy-egy eseményről. Nem hallgathat el vagy tüntethet fel jelentéktelennek a közérdek szempontjából fontos információkat.
- Politikai vagy ideológiai hátterű írásokat a kiadó vagy médiatulajdonos nem tarthat vissza azzal az indokkal, hogy azok megjelentetése ellentétben áll a meggyőződésével. Az újságíró, a szerkesztő és főszerkesztő sem zárkózhat el ilyen okokból a politikai vagy ideológiai hátterű anyagok közlésétől.
- Egy politikai párt vagy érdekcsoport nyílt támogatása összeegyeztethetetlen az újságírói szakmával.
- Összeférhetetlen az újságírói hivatással szerepet vállalni PR cégben, intézményben, állami szervben, lobbi szervezetben és politikai pártban.
Így van! Éljen! Bravó!
Pusztán egyetlen, apró szépséghibája van a dokumentumnak: pont arról nem szól, amit a kódex preambuluma ígér – és ami miatt egyáltalán értelme lett volna egy külön bejáratú vajdmagy kódexet létrehozni.
Nevezetesen: hogy
„[á]ltala a Magyar Nemzeti Tanács meghatározza saját viszonyát az általa alapított média kiadóival”.
Nos, erről, vagyis az MNT és a kiadók kölcsönös viszonyáról a kódex érdemi részében egyetlen konkrét mondat sincs.
Egyébként meg – talán jobb is így.
Káka tövén költ a ruca
Úgyhogy ne legyünk kicsinyesek, hagyjuk békén költeni a rucát a káka tövén!
Igaz, hogy a szöveg nettó ollózás, de annak legalább jó, és szerencsére nélkülözi a tájékoztatási stratégiába belefoglalt hagymázos hülyeségeket a „kisebbségi erkölcsi értékekről”, amelyek gyakran feszültségbe kerülnek az „újságírói szakmai logikával”, valamint a „keresztény értékrend mentén építkező médiatevékenységről”, amelynek a „vajdasági magyarság szolgálata” az egyik legfontosabb feladata.
Tehát, kedves kollégák – főleg ti, akik az MNT által alapított kiadóknál dolgoztok –, mostantól szabadok vagytok!
Végre hivatalos, MNT-s pecséttel ellátott papírotok van róla, hogy megírhatjátok például, mekkora a közpénzből működő Magyar Szó vagy Hét Nap példányszáma, vagy hogy mennyi pénzt költ reprezentációra az MNT. De vannak más ötleteim is, szívesen megosztom őket veletek, ha akarjátok.
Írhattok végre politikai kommentárokat is, saját meggyőződésetek mentén, és ha alákérdezős, kényes témákat kerülő interjú megírására kaptok megbízást a főnökötöktől, kerek perec visszautasíthatjátok azt.
Új nap virradt rátok, vajdmagy médiamunkások!
Szerző: Pressburger Csaba
