A német sajtó Orbán választási vereségének lehetséges regionális következményeit elemzi. A hatalomváltás Magyarországon az értékelések szerint azt jelenti, hogy megszűnik Budapest pénzügyi és médiatámogatása az „autoritárius testvériség” számára.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung bécsi tudósítója, Michael Martens cikkében azt vizsgálja, mit jelent Orbán veresége balkáni szövetségesei számára:

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hatalomból való távozása egyben három legfontosabb balkáni politikai partnerének vereségét is jelenti. Aleksandar Vučić szerb elnök, Milorad Dodik boszniai szerb szeparatista vezető és Hrisztijan Mickoszki macedón miniszterelnök elveszíti legfontosabb EU-s szövetségesét. A 2010-es újraválasztása óta Orbán kitartó munkával építette ki illiberális agytrösztök, médiumok és pártok hálózatát, amelyet jelentős pénzügyi támogatásokkal bővített és tartott fenn – ennek jövője most bizonytalan.

A 15 év alatt kiépített hálózat nem omlik össze egyik napról a másikra

Orbán legerősebb regionális partnere Aleksandar Vučić volt. Már a múlt héten is politikai színjáték zajlott Szerbiában, amelyet sok megfigyelő Orbán választási támogatásaként értelmezett: a szerb katonai hírszerzés állítása szerint meghiúsított egy támadási tervet az Oroszországból gázt szállító, Szerbiát és Magyarországot ellátó vezetékkel szemben.

Orbán másik fontos regionális partnere Milorad Dodik, a boszniai szerb politikus, akit Bosznia-Hercegovinában több évre eltiltottak a politikától, de továbbra is jelentős befolyással bír. Évek óta szorgalmazza a Szerb Köztársaság elszakadását az országtól. Orbán ezt a szeparatizmust nem támogatta nyíltan, de Dodikot igen” – írja a frankfurti lap.

A cikk emlékeztet arra is, hogy Nikola Gruevszki volt észak-macedón miniszterelnök 2018-ban korrupció miatt elítélve Magyarországra menekült, ahol gyorsított eljárásban politikai menedékjogot kapott. Kiemelik Orbán szoros kapcsolatát a jelenlegi macedón miniszterelnökkel, Mickoszkival, valamint a balkáni szövetségeseknek nyújtott hiteleket és a médiavásárlásokat, amelyek után a sajtó a kormányvonalat követi.

„Egy ilyen, tizenöt év alatt kiépített hálózat – különösen a médiában, összetett tulajdonosi struktúrákkal – nem omlik össze egyik napról a másikra pusztán azért, mert Orbán elvesztette a hatalmat. Az elmúlt években azonban már megjelentek olyan hírek, hogy a budapesti pénzügyi támogatás csökken, sőt egyes esetekben teljesen elmarad. Az, hogy az EU a jogállamiság megsértése miatt milliárd eurókat tart vissza Magyarországtól, nem maradt következmények nélkül.”

A cikk végén ismét Szerbiára terelődik a figyelem: „A szerb ellenzék most abban reménykedik, hogy Orbán bukása Vučić politikai végét is jelentheti. A kormányzati rendszer elleni nagy tiltakozási hullám ugyan alábbhagyott, de nyomot hagyott. Ha a lázadó diákok saját listával indulnának a következő parlamenti választásokon, nem kizárt, hogy meginogna a Vučić vezette Szerb Haladó Párt dominanciája. Ugyanakkor nem világos, hogyan nézne ki egy ilyen lista. Emellett Szerbiában nincs olyan ellenzéki politikus, aki akár megközelítő támogatottsággal rendelkezne, mint Magyar Péter. A választások időpontja sem ismert. Mindenesetre a Nyugat-Balkán illiberális tengelye láthatóan meggyengült Orbán bukásával” – zárja írását a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

„Rossz hír Szerbiának”

A Stuttgarter Zeitung is foglalkozik a magyarországi választások eredményével: „Nemcsak a Kreml vezetője, Vlagyimir Putyin sajnálhatja legmegbízhatóbb információs csatornája és szócsöve elvesztését az Európai Unióban. Az olyan vezetők számára is figyelmeztető jel ez, mint Donald Trump amerikai elnök, Aleksandar Vučić szerb elnök, valamint a német AfD vagy az osztrák Szabadságpárt (FPÖ). A fejlemény azt mutatja, hogy a nemzeti önzés és a konfrontáció nem helyettesítheti a nemzetközi együttműködést. A személyes gazdagodás és a hatalomhalmozás hosszú távon nem kifizetődő. A választók akaratát pedig még egy irányított demokráciában sem lehet tartósan figyelmen kívül hagyni.”

A Salzburger Nachrichten A magyar választások eredménye rossz hír Szerbiának címmel közölt cikket. A szerző megállapítja, hogy Orbán Viktor és Aleksandar Vučić a szakértők szerint egyfajta autoriter testvériséget ápoltak.

Majd hozzáteszi: „Szerbia már egy ideje nem halad előre az EU-hoz való közeledésben – sőt: a 2024 végén kezdődött diák- és polgári tiltakozások óta, különösen az elmúlt hónapokban, a hatalom erőfeszítései, hogy az igazságszolgáltatást, a kritikus médiát, sőt az egyetemeket és más kritikus hangokat teljes ellenőrzés alá vonja, tovább erősödtek. Néhány nappal ezelőtt Marta Kos uniós bővítési biztos jelezte, hogy a helyzetre tekintettel az EU növekedési tervéből Szerbiának szánt 1,5 milliárd eurós támogatás további kifizetését akár fel is függeszthetik.”

Fotó: Facebook