Amíg le nem zárul a szerb parlament azon ülése, amelynek napirendjén a Szerb Köztársaság kormányával szembeni bizalmatlansági indítványról szóló szavazás szerepel, a kormány nem nyújthat be az államfőnek kérelmet a parlament feloszlatására.
Ez azt jelenti, hogy rendkívüli parlamenti választásokat elméletileg sem lehet kiírni, kivéve, ha a miniszterelnök lemond – írja a Savremena politika.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A szerb elnök, Aleksandar Vučić a hét elején kijelentette, hogy a rendkívüli parlamenti választásokat vagy július 10-éig, vagy az év második felében – szeptember és december között – tartják meg, emlékeztet a Savremena politika.
Februárban az ellenzék 62 képviselője nyújtott be javaslatot a kormánnyal szembeni bizalmatlansági szavazásra a Vezérkar épületének ügye miatt. A parlament elnöke, Ana Brnabić csak mára tűzte ki az ülés időpontját ezzel a napirendi ponttal, több mint két hónappal a javaslat benyújtása után.
Szerbia alkotmánya kimondja, hogy „a köztársasági elnök a kormány indoklással ellátott javaslatára feloszlathatja a parlamentet”. Így írták ki az összes rendkívüli parlamenti választást azóta, hogy a Szerb Haladó Párt hatalomra került – 2014-ben, 2016-ban, 2022-ben és 2023-ban – emlékeztet a Savremena politika.
Az alkotmány ugyanakkor a következő bekezdésben rögzíti, hogy „a kormány nem javasolhatja a parlament feloszlatását, ha ellene bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, vagy ha maga vetette fel a bizalmi kérdést”.
A parlament ma megkezdte az ülést a kormány elleni bizalmatlansági indítványról, de az nem zárult le, mert a kormánypárti többség képviselői elhagyták az üléstermet, így a parlament határozatképtelenné vált.
Az ülés folytatását holnap 10 órára tűzték ki, de kérdéses, hogy akkor befejeződik-e. Már 12 órára egy másik ülést is összehívtak, amelynek napirendjén 40 pont szerepel.
Amennyiben a parlament elutasítja a kormány elleni bizalmatlansági indítványt, a kormány folytatja mandátumát, és jogi értelemben azonnal kérheti a parlament feloszlatását az államfőtől. Hogy ezt meg is teszi-e, a kormánypárti többség politikai döntésétől függ – véli a Savremena politika.
Ha viszont a parlament elfogadja a bizalmatlansági indítványt, megkezdődik egy 30 napos határidő, amely alatt új kormányt kell megválasztani. Ha ez nem történik meg, a parlamentet feloszlatják, és választásokat írnak ki.
Rendkívüli parlamenti választások egy másik módon is bekövetkezhetnek: ha a miniszterelnök lemond. Amennyiben a parlament a lemondás megállapításától számított 30 napon belül nem választ új kormányt, rendkívüli választásokat írnak ki.
