A kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvényjavaslat, amely jelenleg parlamenti eljárásban van, a kormány bejelentése szerint a piaci viszonyok rendezését és az árképzés befolyásolását célozza. Ez egy olyan időszak után érkezik, amikor az árakat évekig az árrések korlátozására irányuló intézkedések tartották nyomás alatt.
Ugyanakkor továbbra is kérdés, hogy az új törvény valóban alacsonyabb árakat hoz-e az üzletekben – erről beszélt az Insajdernek Goran Petković, a Közgazdasági Kar professzora.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A törvényjavaslatról szólva Petković hangsúlyozta, hogy annak alapvető célja nem az árak szabályozása, hanem a piaci kapcsolatok rendezése, azaz a beszállítók és a kereskedők közötti tisztességes viszonyok kialakítása.
„Az ellátási lánc szabályozásáról és a beszállítók és kereskedők közötti fair kapcsolatok megteremtéséről van szó, és ebben az értelemben pozitív hatásokat várok. Jó, hogy az európai irányelveket átültetik a hazai jogba” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a törvény hatással lehet-e az árak csökkenésére, Petković azt válaszolta, hogy nem számít ilyen hatásra.
„Felmerült, hogy a törvény gyors bevezetésének oka az árrések visszaállítása, de ez nem igaz. Itt úgynevezett utólagos jóváírásokról van szó, amelyek a pénzügyi eredményekben jelennek meg, és nem feltétlenül részei a klasszikus kereskedelmi árrésnek” – magyarázta, hozzátéve, hogy ezek nem befolyásolják közvetlenül a végső árakat.
„Ezek adóköteles összegek, és nem hatnak közvetlenül a fogyasztói árakra. Az ilyen kedvezményeket legtöbbször maguk a beszállítók kezdeményezik, akik már az alapárakat is meghatározzák” – tette hozzá. Szerinte ezek megszüntetése akár ellenkező hatást is kiválthat.
„A kereskedők gyakran ezekből a jóváírásokból finanszírozzák az akciókat. Ha ez megszűnik, az akár magasabb fogyasztói árakhoz is vezethet” – figyelmeztetett.
Mint kifejtette, jelenleg jelentős változások zajlanak a kiskereskedelmi szektorban.
„Két nagy tranzakció zajlik, ahol egy viszonylag nagy kereskedő egy másik nagy kereskedőt vásárol fel. Nem a legnagyobbakról van szó, de az egyesülés csökkenti a versenyt” – mondta, hozzátéve, hogy az állam feladata ezek hatásainak elemzése, de szerinte ez akár negatív hatással is lehet az árakra.
Az árak alakulásáról szólva úgy véli, hogy drágulás elkerülhetetlen.
„Drágulni fog minden, ami drágulhat – és az is, ami objektíve többe kerül. Ennek fő oka a termelési költségek növekedése. A költségek emelkedésével számítok az üzemanyagok, energiahordozók és műtrágyák drágulására” – mondta.
Ez szerinte a mezőgazdasági termékekre is átterjed, ami a zöldségek és a szántóföldi növények áremelkedéséhez is vezet, s ezzel párhuzamosan romolhat a termelők helyzete, elsősorban a kistermelőké, mert a növekvő költségek őket sújtják leginkább.
„A felvásárlási nyomás nőhet, különösen a kisebb termelők esetében, ami rontja a helyzetüket. A zöldség-, tej-, tojás- és más termelők lesznek a leginkább veszélyeztetettek, mert nőnek a költségeik, miközben a nagy rendszerek ezt nem fogadják el” – mondta.
Szerinte a nagy kereskedelmi és feldolgozó rendszerekkel való viszony különösen problémás.
„A nagy rendszerek tartani fogják az áraikat, és a kis termelőket úgynevezett árollóba kényszerítik, ami miatt sokan tönkremehetnek” – figyelmeztetett. Hozzátette, hogy ez egy szélesebb tendencia része.
„Már most is látjuk a kisgazdaságok gyors hanyatlását, ami véleményem szerint a gazdaságpolitika mulasztásainak következménye” – zárta Petković, aki szerint a fogyasztók szempontjából ezek a változások a kínálat minőségére is hatással lehetnek.
Fotó: pixabay
