A Szerb Nemzeti Bank (NBS) Végrehajtó Bizottsága úgy döntött, hogy az alapkamatot 5,75 százalékos szinten tartja, valamint változatlanul hagyja a betéti kamatlábat 4,5 százalékon és a hitelkönnyítési kamatlábat hét százalékon.
A Végrehajtó Bizottság döntése során elsősorban az infláció eddigi és várható alakulását, valamint a nemzetközi környezetből eredő kockázatokat vette figyelembe, amelyek hatással lehetnek az infláció mozgására.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Mint közölték, bár az éves infláció az első negyedévben a célérték központi szintje alatt mozgott, és márciusban 2,8 százalékot tett ki, az NBS Végrehajtó Bizottsága arra számít, hogy a következő időszakban mérsékelt növekedés következik be. Ennek fő oka a világpiaci kőolajárak jelentős emelkedése, valamint az ebből adódóan dráguló üzemanyagok a hazai piacon.
Az év végén az infláció növekedéséhez hozzájárul majd az alacsony bázishatás is, amely az egyes árucikkek kereskedelmére vonatkozó különleges feltételekről szóló rendelet alkalmazásából ered. A rendelet tavaly év végén jelentős inflációcsökkenést idézett elő.
A közlemény szerint ugyanakkor a világpiaci nyersanyag- és energiaárak emelkedése ellenére a Végrehajtó Bizottság úgy véli, hogy az infláció növekedése időben korlátozott lesz, és az aktuális ciklus csúcspontját az idei év végén, illetve a következő év elején érheti el.
A Végrehajtó Bizottság várakozásainak megfelelően az említett rendelet februári megszűnése nem vezetett jelentősebb kereskedelmi árrés-emelkedéshez, illetve azoknak a rendelet előtti szintekre való visszatéréséhez. Ezt igazolják az élelmiszerárak is, amelyek márciusban továbbra is alacsonyabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában.
„A jelenlegi globális események, elsősorban a közel-keleti helyzet, kedvezőtlenül befolyásolhatják a konténeres szállítás árait, a műtrágyák költségeit, az ellátási láncokat, a beruházói és fogyasztói bizalmat, valamint az áruk és a tőke áramlását. Mivel Szerbia nettó energiaimportőr, a világpiaci olajár-emelkedés közvetlenül tükröződik a hazai üzemanyagárak növekedésében, közvetetten pedig hatással lehet az élelmiszerárakra, valamint az ipari termékek és szolgáltatások áraira is” – hangsúlyozták a közleményben.
A magasabb költségek és a lakosság fogyasztásra fordítható jövedelmének csökkenése kedvezőtlenül befolyásolják a gazdasági növekedés kilátásait, ugyanakkor a globális energiaválság hazai inflációra és gazdasági aktivitásra gyakorolt végső hatásait nehéz felmérni, mivel azok a konfliktus időtartamától és intenzitásától függnek.
„Ilyen körülmények között az NBS továbbra is óvatos monetáris politikát folytat, miközben fenntartja az árfolyam viszonylagos stabilitását. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a világpiaci olajár-emelkedés az inflációs várakozásokon keresztül erőteljesebb másodlagos hatásokat gyakorol más árakra is, az NBS minden rendelkezésére álló eszközzel reagálni fog” – áll a közleményben.
Fotó: Wikipedia
