A vajdasági magyar tudósok június 20-án tartották meg éves tudományos konferenciájukat a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács szervezésében, ezúttal Újvidéken, a Mezőgazdasági Karon.

A tudományos konferencia célja, hogy elősegítse a magyar nyelvű tudományos gondolat és kommunikáció fejlődését Vajdaságban, közös fórumot biztosítson a vajdasági magyar tudományos élet szereplőinek, fejlessze a vajdasági magyar tudományosság rendszerszintű és intézményes potenciáljait, hozzájáruljon a régión belüli és a régióközi tudományos együttműködés kiépítéséhez.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

A 16. Vajdasági Magyar Tudóstalálkozót Csányi Erzsébet egyetemi tanár, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács elnöke köszöntötte. Beszédében elmondta, egy új korszak kezdődött most májusban, amiről az MTA elnöke, Pósfai Mihály is beszámolt a 20.000 főt számláló köztestületi tagságnak szétküldött videóüzenetében. Új korszak kezdődik a magyar tudományos életben, Magyarországon megváltoztak a társadalmi viszonyok, megújultak a kormányzati kapcsolatok, elindult a kármentés. Elsősorban az Akadémia és a róla leválasztott kutatóhálózat viszonyát fogják rendbe tenni.

Nálunk, Szerbiában azonban még a retorzió idejét éljük az egyetemen. A Mezőgazdasági Kar folyosóján most is ott áll a REKTOR DOLE – LE A REKTORRAL! felirat és a 2024 áprilisában törént, bölcsészkar elleni támadás óta egyre csak fokozódik az univerzitás agóniája. Tavaly egész évben blokád alatt voltak az egyetemek és még most sem látjuk a kiutat.

A párthatalommal szembeni harcból a vajdasági magyar akadémiai szféra is kivette korábban a részét (az Akadémiai Tanács 2015-ben, a 15. VMTDK 2016-ban adott ki zárónyilatkozatot, amelyben sürgette a Vajdasági Magyar Egyetem és a Kisebbségkutató Intézet sürgős létrehozását). Ezt azonban a vajdasági magyar önkényes politikum nem volt hajlandó meghallani, a kezdeményezéseket megtorolta.

Csányi Erzsébet elmondta, hogy a Tudóstalálkozó is új korszakot nyit a helyszínváltozással, Szabadka után Újvidéken próbálunk a magyar nyelvű tudományos jelenlétnek szélesebb érvényt és jogot szerezni. Itt azonban jóval nehezebb megszervezni a tanácskozást, mert Újvidéken – az elhibázott politika következtében – a vajdasági magyar felsőoktatásnak és tudományosságnak nincs épülete, infrastruktúrája.

Köszöntőbeszédet tartott még a MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke, Kocsis Károly akadémikus, Morvai Tünde, a MTA HTMT osztályvezetője, Krisztin Tibor akadémikus, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke és a házigazda nevében Pajić Mária egyetemi tanár.

A rendezvénynek két plenáris előadója volt. Krisztin Tibor A múlt irányítja a jelent címmel, Időkésleltetés és váratlan dinamika a természetben és a technológiában alcímmel értekezett, Major Lenke szabadkai egyetemi tanár pedig Az oktatás válaszkeresése a mesterséfes intelligencia korában címmel tartott előadást. A plenáris rész elnöklői után (Csányi Erzsébet, a VMAT elnöke, Pósa Mihály alelnök és Lukity Tibor alelnök) a szekcióvezetők (Tarján László, Molnár Csikós László, Pajić Mária és Muhi Béla) vezették az ülésszakok munkáját négy teremben, majd utána kiértékelték a konferencián elhangzottakat.

A rendezvény közös ebéddel zárult. A konferencia támogatója a Magyar Tudományos Akadémia volt.

V. P.