A görög Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium hivatalosan rendkívüli állapotot hirdetett az Égei-tengeren fekvő Alonisszosz és Tínosz szigeteken az ivóvíz súlyos hiánya miatt.
A döntés éppen akkor született, amikor a nyári turistaszezon a legforgalmasabb időszakába lép, ami ezeken a szigeteken a vízfogyasztás hatalmas és hosszú távon fenntarthatatlan növekedését okozza.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Bár a „rendkívüli állapot” elsősorban közigazgatási intézkedés, gyakorlati következményei is jelentősek. Ennek révén a helyi önkormányzatok jogosultak megkerülni a közbeszerzési eljárások szokásos, hosszadalmas folyamatait és felgyorsíthatják a vízgazdálkodási projektek megvalósítását, csökkenthetik a bürokratikus akadályokat, valamint lehetőségük van ideiglenes mobil sótalanító berendezéseket bérelni a száraz időszakra való felkészülés érdekében.
A görögországi vízhiány nem új jelenség. Az elmúlt év során több, vízellátással kapcsolatos rendkívüli helyzet alakult ki az ország legnépszerűbb turisztikai célpontjain.
A Jón-tengeren fekvő Korfu szigetén is beavatkozásokra volt szükség, miközben egyre több égei-tengeri sziget – köztük Karpathosz, Lérosz, Pátmosz, Asztüpalaia, Szími, valamint a Szaróni-öbölben található Aigina – szembesül súlyos vízellátási problémákkal.
Különösen aggasztó, hogy még azok a fő víztározók is történelmi mélypont közelébe kerültek, amelyek a tágabb Athén térségét látják el ivóvízzel.
A turizmus hatása
A turizmus kétségtelenül a görög gazdaság egyik legfontosabb hajtóereje, ugyanakkor rendkívül nagy terhet ró a vízkészletekre. Azok a szigetek, amelyeknek mindössze néhány ezer állandó lakosuk van, június és szeptember között rendszeresen több tízezer látogatót fogadnak.
Egy átlagos turista naponta akár négyszer annyi vizet is felhasználhat, mint egy helyi lakos. Ennek oka többek között az úszómedencék használata, a szállodákban végzett napi ágyneműcsere, az öntözött kertek fenntartása és a vendéglátóipari létesítmények magas vízigénye.
A kereslet ilyen hirtelen növekedése éppen akkor jelentkezik, amikor a természetes vízkészletek a legalacsonyabb szinten vannak.
Mivel az éghajlati modellek egyre melegebb és szárazabb nyarakat vetítenek előre, Görögország ideiglenes megoldásokra – például a tengervíz sótalanítására – való támaszkodása egy szélesebb körű, rendszerszintű problémára utal.
Fotó: pixabay
