Míg Szlovéniában és Horvátországban az új lakáshitelek átlagos kamata idén is 3 százalék körül alakul, Szerbiában továbbra is jóval magasabb, mintegy 4,5 százalékos kamattal kell számolniuk a hitelfelvevőknek – írja a Demostat a három ország jegybankjainak adataira hivatkozva.
A Szlovén Nemzeti Bank adatai szerint az új lakáshitelek átlagos kamata 2026-ban körülbelül 3 százalék, míg a Horvát Nemzeti Bank szerint az év elején 3,03 százalék volt. A szerb jegybank adatai ezzel szemben azt mutatják, hogy az újonnan jóváhagyott lakáshitelek átlagos kamata továbbra is 4,5 százalék körül mozog.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A különbség első pillantásra nem tűnik jelentősnek, hosszú távon azonban komoly többletköltséget jelenthet. A Demostat számítása szerint ugyanakkora összegű, 30 éves futamidejű hitel esetén egy szerbiai hitelfelvevő havonta mintegy 75 euróval többet fizethet, mint egy horvát vagy szlovén adós. A futamidő végére ez a különbség több tízezer euróra is rúghat, ami jelentősen befolyásolja a lakásvásárlás elérhetőségét és a családok életszínvonalát.
A három ország közötti eltérés elsősorban a különböző monetáris és szabályozási környezetből fakad. Szlovénia és Horvátország az euróövezet tagjaként az Európai Központi Bank monetáris politikájának előnyeit élvezi, ami kedvezőbb és kiszámíthatóbb hitelfeltételeket biztosít. A Horvát Nemzeti Bank szerint az ország 2026-ba stabil kamatkörnyezettel lépett, ami tovább javítja a lakáshitelek feltételeit.
Horvátországban emellett a bankok az ingatlan értékének akár 90 százalékát is meghitelezhetik, így a vásárlóknak sok esetben elegendő 10 százalékos önerőt biztosítaniuk. Szerbiában ezzel szemben a pénzintézetek jellemzően legfeljebb az ingatlan becsült értékének 80 százalékát finanszírozzák, ezért a hiteligénylőknek általában legalább 20 százalék saját forrással kell rendelkezniük.
A szerb jegybank az elmúlt években ugyan több intézkedést is hozott annak érdekében, hogy mérsékelje a lakáshitelek kamatainak emelkedését, ezek ellenére a szerbiai hitelkamatok továbbra is magasabbak maradtak, mint a két uniós szomszédos országban.
A Demostat szerint a különbségek messze túlmutatnak a statisztikákon. A magasabb kamatok és a szigorúbb hitelfeltételek közvetlenül befolyásolják, hogy a fiatalok és a családok milyen könnyen tudnak saját otthonhoz jutni, és mekkora anyagi terhet jelent számukra egy lakás megvásárlása. Már egy viszonylag kis kamatkülönbség is több évtized alatt jelentős többletkiadást eredményezhet, ezért a lakáshitelek feltételei ma a régió egyik legfontosabb gazdasági és társadalmi kérdésének számítanak.
Fotó: Pixabay
