A Kofi Annan Alapítvány közzétette a Választási Sebezhetőségi Index legújabb kiadását, amely a választási folyamatok során kialakuló erőszak kockázatát értékeli világszerte. Az idei jelentés szerint Szerbia Európában a második helyen áll a választási erőszak kockázata tekintetében, közvetlenül Oroszország mögött, írja a Danas.
Szerbia választási kockázati mutatója 48,8 pont, ami csaknem ötszöröse az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség (EGT) és az uniós tagjelölt országok 10,2 pontos átlagának. A modell szerint 89,6 százalék annak a valószínűsége, hogy a választási folyamat során valamilyen formában erőszak történik, míg a legsúlyosabb erőszakos cselekmények bekövetkezésének valószínűségét mintegy nyolc százalékra becsülték.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Bosznia-Hercegovina áll a harmadik helyen valamivel alacsonyabb kockázati szinttel, a többi európai ország azonban lényegesen kedvezőbb értékeket mutat. A jelentés kiemeli, hogy Oroszországon és Szerbián kívül Európa többi részén a legsúlyosabb választási erőszak kockázata elhanyagolható.
A jelentés szerzői szerint Szerbia európai összevetésben kivételes esetnek számít a tartós politikai feszültségek és a választási folyamatot övező problémák együttes jelenléte miatt. A legfontosabb kockázati tényezők között említik a békés választási ciklusok hiányát, a hatalom részéről érkező nyomásgyakorlást, a szavazás során tapasztalt szabálytalanságokat, a szavazatvásárlást, a politikai szereplők egyenlőtlen médiamegjelenését, az ellenzék bizalmatlanságát a választási folyamat iránt, valamint azt, hogy a választási kampány egyre inkább összefonódik az utcai tiltakozásokkal.
A jelentés arra is figyelmeztet, hogy az előrehozott parlamenti választások kiírása akár enyhítheti, akár tovább mélyítheti a jelenlegi politikai válságot attól függően, hogy a választási feltételeket tisztességesnek ítélik-e meg.
A Danas napilapnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő emberi jogi szakértő szerint a választási erőszak kockázatát tovább növelheti a médiapolarizáció és a dezinformáció terjedése, a választókra és a közszférában dolgozókra nehezedő adminisztratív nyomás, a választói névjegyzék esetleges manipulálása, valamint az is, hogy a biztonsági szervek miként reagálnak a tüntetésekre és a kampányrendezvényekre.
A szerzők külön kitérnek az ellenzék helyzetére is. Megítélésük szerint az ellenzék széttagoltsága és az eltérő stratégiák – a választásokon való részvétel, a tiltakozások vagy a bojkott – fokozhatják a bizonytalanságot, és növelhetik a spontán megmozdulások, illetve incidensek esélyét a választási időszakban.
Bár Szerbia formálisan továbbra is parlamentáris demokrácia és az Európai Unió tagjelölt országa, a jelentés arra a következtetésre jut, hogy a demokratikus intézmények hosszabb ideje nyomás alatt állnak, ami növeli a választási folyamat sérülékenységét és az erőszak kockázatát.
„Az erőszak kockázata összefügg a büntetlenséggel”
Pavle Dimitrijević, a CRTA jogi igazgatója a Danasnak azt mondta: „Sajnos Szerbiában már régóta kísérik erőszakos incidensek a választásokat.”
“Az elmúlt egy év több helyhatósági választási ciklusát vizsgálva arra hívtuk fel a nyilvánosság figyelmét, hogy aggasztó tendencia bontakozik ki: az erőszak a választások meghatározó jellemzőjévé válik. A CRTA 2026. március 29-i, tíz önkormányzat választási napjáról szóló jelentése szerint „az erőszak intenzitása – különösen Borban, de Kúlán és Bajina Baštán is – háttérbe szorította a számos egyéb problémát, amelyeket azokban a településeken is rögzítettek, ahol viszonylag nyugodt volt a helyzet” – emlékeztetett Dimitrijević.
Hozzátette: az egyre gyakoribb fizikai támadásokat és fenyegetéseket, valamint a választókat, újságírókat és megfigyelőket megfélemlítő szervezett csoportok jelenlétét nem követi megfelelő rendőrségi fellépés.
“A rendőrség túl sok esetben nem védi meg a polgárokat, és nem lép fel az erőszak elkövetőivel szemben” – fogalmazott.
Mint rámutatott, országos választások esetén minden résztvevő számára jóval nagyobb a tét, ezért érthetőek azok a félelmek, amelyeket a helyi választások tapasztalatai keltenek.
“Általánosságban elmondható, hogy az erőszak kockázata szorosan összefügg azzal a büntetlenséggel, amely a választási folyamathoz kapcsolódó különféle bűncselekmények elkövetőit védi. Az erőszak erősödése annak a következménye, hogy Szerbiában folyamatosan romlanak a választások lebonyolításának feltételei”– zárta nyilatkozatát Pavle Dimitrijević.
Választási éjszaka Kúlán (Fotó: Mina Delić)
