A jelenlegi helyzetben legalább öt európai uniós tagállam közvetlenül akadályozza Szerbia uniós előrehaladását, vagyis nem támogatja a csatlakozási tárgyalások 3. klaszterének megnyitását. Hollandia mellett – amelynek képviselője ezt hivatalosan is megerősítette a Szabad Európa Rádiónak – az ellenző országok között szerepel a három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia, valamint Svédország is.
Ausztria, Olaszország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia új lendületet adhat Szerbia európai integrációjának – erről ír a német Handelsblatt cikke nyomán a Danas. A lap szerint az Európai Unión belül egyre erősebben körvonalazódik az a kezdeményezés, amely fokozatosabb, ugyanakkor gyorsabb integrációt kínálna a nyugat-balkáni tagjelölt országoknak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A cikk szerint az öt említett tagállamnak két fontos lépést kellene megtennie. Egyrészt arra kellene ösztönözniük az Európai Bizottságot, hogy Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos ágazati integrációról szóló javaslatát őszig hivatalos uniós dokumentummá alakítsa. Másrészt ehhez a kezdeményezéshez Németországot is csatlakoztatni kellene, miután Friedrich Merz német kancellár már jelezte támogatását a fokozatos bővítés iránt.
A Danas ismertetése szerint az elképzelés lényege, hogy a tagjelölt országok – még a teljes jogú uniós tagság előtt – fokozatosan bekapcsolódhatnának az Európai Unió egyes szakpolitikai területeibe és a közös piac bizonyos elemeibe. Ez kézzelfogható előnyöket biztosíthatna a reformokat végrehajtó országoknak, miközben az uniós csatlakozási folyamat sem veszítene a hitelességéből.
A német gazdasági napilap arra is rámutat, hogy Európa jelenleg a gazdasági növekedés ösztönzésének lehetőségeit keresi, miközben nem használja ki kellőképpen a Nyugat-Balkánban rejlő gazdasági potenciált. A szerző szerint Szerbia földrajzi helyzete, ipari kapacitásai és munkaereje miatt fontos szerepet tölthetne be az európai gazdaságban, ezért az integráció felgyorsítása nemcsak Belgrád, hanem az Európai Unió érdeke is lehet.
A kezdeményezés egybeesik azokkal a törekvésekkel, amelyek az EU bővítési politikájának újragondolását célozzák. Az elmúlt hónapokban több európai vezető is amellett érvelt, hogy a tagjelölt országokat már a teljes csatlakozás előtt fokozatosan be kellene vonni az uniós döntéshozatalba és a közös politikákba, amennyiben teljesítik a szükséges reformokat.
Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai ugyan továbbra is lassan haladnak, mivel Brüsszel a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége, a média szabadsága, a korrupció elleni fellépés és a külpolitikai összehangolás terén további előrelépést vár Belgrádtól, de a fokozatos integrációs modell új lehetőséget jelenthet arra, hogy az ország már a teljes jogú tagság előtt szorosabban kapcsolódjon az Európai Unióhoz.
