Nőttek a közvállalatok veszteségei

A szerbiai közvállalatok tavaly ugyan alaptevékenységükből még nyereséget értek el, összességében azonban közel 12 milliárd dináros veszteséggel zárták az évet. Ez mintegy 30 százalékkal rosszabb eredmény a 2024-esnél, és jól mutatja, hogy az évek óta halmozódó pénzügyi problémák, mint a behajthatatlan követelések, a régi perek és az elavult eszközök, immár a mérlegekben is megjelentek, írja a Biznis.rs portál.

A Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség (APR) éves jelentése szerint a közvállalatok működési bevételei tavaly csaknem 656 milliárd dinárt tettek ki, míg kiadásaik meghaladták a 640 milliárd dinárt. Ez azt jelenti, hogy alaptevékenységükből mintegy ötmilliárd dináros nyereséget könyvelhettek el, ami ugyanakkor csupán fele az egy évvel korábbinak.

A végső veszteséget azonban nem az alaptevékenység okozta, hanem az úgynevezett „egyéb tevékenységek” kiadásai. Ezek egyetlen év alatt 24 milliárd dinárról 30 milliárdra emelkedtek, vagyis 26 százalékkal nőttek. Az ezen a soron kimutatott veszteség meghaladta a 13 milliárd dinárt, ami csaknem 70 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. Ehhez társult még az elsősorban hitelekből, kamatokból és árfolyamkülönbségekből származó további mintegy kétmilliárd dináros veszteség, így a teljes ágazat nettó eredménye 11,7 milliárd dináros mínusz lett.

Az „egyéb tevékenységek” kategóriája olyan tételeket foglal magában, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a vállalat alapfeladataihoz vagy finanszírozásához. Ide tartozik például az ingatlanok, berendezések és más vagyonelemek értékvesztése, a behajthatatlan követelések leírása, a vagyontárgyak értékesítéséből eredő veszteségek, a bírósági perek nyomán fizetendő kártérítések, bírságok és kötbérek.

A szerbiai közvállalatok évek óta jelentős összegű kintlévőségeket görgetnek maguk előtt, sok esetben csődbe jutott cégekkel vagy nem fizető fogyasztókkal szemben. Amikor a vezetés vagy a könyvvizsgáló úgy dönt, hogy ezeket végleg leírják és „kitisztítják” a könyvelésből, az ugyan nem jelent azonnali készpénzkiadást, a mérlegben viszont jelentős veszteségként jelenik meg.

Hasonló a helyzet az infrastruktúrával rendelkező közvállalatoknál is. Az elmúlt évek fejlesztései során sok régi berendezést idő előtt selejteztek le, miközben azok könyv szerinti értéke még nem csökkent nullára. Ezek leírása szintén az egyéb ráfordításokat növeli.

A jelentés alapján tehát a közvállalatok alapvető működése önmagában nem feltétlenül problémás, a teljes ágazat eredményét azonban lerontják azok a terhek, amelyeket hosszú éveken át halogattak. A korábban felhalmozott rossz hitelek, behajthatatlan számlák, elhúzódó bírósági ügyek és elavult eszközök most egyszerre jelentek meg a mérlegekben.

A tavalyi adatok ugyanakkor azt sem igazolják egyértelműen, hogy a 2024-ben elindított reformok már éreztetnék hatásukat. Tavaly szeptemberben lépett hatályba az állami tulajdonú gazdasági társaságok irányításáról szóló törvény, amelyet a Nemzetközi Valutaalap támogatásával fogadtak el. A jogszabály előírja, hogy a közvállalatokat részvénytársasággá vagy korlátolt felelősségű társasággá alakítsák át, valamint központosított irányítási rendszert vezessenek be. Az állam akcióterve szerint 2025 végére minden állami tulajdonú vállalatnak hatékony és fenntartható irányítással kellett volna működnie.

Zlatko Minić, a Transparency Serbia munkatársa szerint azonban pusztán a pénzügyi eredményekből nem lehet megállapítani, hogy valóban rendet tettek-e a közvállalatokban. Rámutatott: ezeknek a cégeknek nem elsődleges feladatuk a profitszerzés, hanem a közszolgáltatások biztosítása.

Ugyanakkor szerinte kétségtelen, hogy számos közvállalat veszteségét hosszú éveken át a politikai alapú foglalkoztatás, a túlárazott közbeszerzések és a pénzek célzott kifizetései okozták. Emellett az állam gyakran mesterségesen alacsonyan tartotta a közszolgáltatások díjait szociálpolitikai okokból, ami szintén rontotta a vállalatok pénzügyi helyzetét. Minić szerint a szociális támogatásokat nem az energia-, víz- vagy gázárak mesterséges leszorításával kellene biztosítani, hanem közvetlenül a rászorulóknak nyújtott segítséggel.

A Transparency Serbia három éve próbál választ kapni arra is, hogy a közvállalatok jogi formájának megváltoztatása milyen gyakorlati előnyökkel jár. A szervezet szerint továbbra sem világos, hogy mit tesz lehetővé az új működési forma, amit a korábbi rendszer nem tudott biztosítani. Minić úgy véli, a közvállalatok problémáit önmagában sem a privatizáció, sem a köz- és magánszféra együttműködése nem oldaná meg. Bizonyos alapvető szolgáltatásoknak továbbra is állami kézben kell maradniuk, de nem pártpolitikai irányítás alatt.

Az APR adatai szerint tavaly 530 közvállalatnak kellett éves beszámolót készítenie, közülük 517 tett eleget kötelezettségének, az elemzésbe pedig 515 vállalat került be. Ezek összesen 86 881 embert foglalkoztatnak. A legtöbb közvállalat a vízellátás és szennyvízgazdálkodás területén működik, míg a legtöbb munkavállalót a közlekedési, a villamosenergia- és a nagy infrastruktúrával rendelkező vállalatok alkalmazzák. Bár a közvállalatok többsége mikro- vagy kisvállalkozásnak számít, a 28 legnagyobb cég önmagában több mint 48 ezer embert foglalkoztat, vagyis az ágazat dolgozóinak több mint felét. A tavalyi évben 349 közvállalat nyereséget, 151 veszteséget mutatott ki, míg 15 nem közölt nettó pénzügyi eredményt.

Fotó: Pixabay