Az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló állásfoglalást

Az Európai Parlament 468 igen, 116 nem szavazattal és 79 tartózkodás mellett elfogadta a Szerbiáról szóló állásfoglalást. Az EP-képviselők arra figyelmeztettek, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás felé vezető előrelépés nem csupán a reformok elfogadását, hanem azok alapos és maradéktalan végrehajtását is megköveteli, olvasható a Nova összefoglalójában.

A szerb kormány továbbra is azt állítja, hogy az EU-tagság stratégiai célja, az Európai Parlament képviselői szerint azonban ez gyakran nem tükröződik a kormány tényleges lépéseiben.

„Továbbra is tartós szakadék húzódik Szerbia jogszabályainak az uniós szabályokhoz való igazítása és a reformok tényleges végrehajtása között, ami továbbra is aláássa az ország előrehaladását” – áll az Európai Parlament honlapján közzétett jelentésben.

Az EP-képviselők azt is hangsúlyozzák, hogy minden ország uniós integrációs útját saját érdemei alapján kell megítélni, és egyetlen országot sem szabad más államokkal összekapcsolni vagy csomag részeként kezelni.

A demokratikus mechanizmusok hatékony működésének tiszteletben tartása

Az EP-képviselők szerint Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai csak akkor haladhatnak előre, ha mérhető és fenntartható eredmények születnek olyan területeken, mint a jogállamiság, a szabad és tisztességes választások, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiaszabadság, a közigazgatás reformja és a demokratikus intézmények működésének javítása.

Az Európai Parlament képviselői – aggodalmukat kifejezve az EU Szerbiával szembeni „engedékeny megközelítése” miatt – azt szeretnék, hogy az Európai Bizottság a reformok ütemének és intenzitásának minden jelentős visszaesését tükrözze az EU által az előcsatlakozási támogatási eszközök keretében nyújtott pénzügyi támogatásban. Azt is megjegyzik, hogy a Koszovóval fennálló kapcsolatok normalizálása feltétele a reform- és növekedési terv keretében nyújtott támogatásnak.

Kapcsolatok Oroszországgal és Kínával

Az EP-képviselők elítélik Szerbia szoros kapcsolatait Oroszországgal, valamint a Kínával folytatott biztonsági és védelmi együttműködés elmélyítését, amely szerintük aggodalmat kelt az ország stratégiai irányultságát illetően. Hangsúlyozzák, hogy az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való teljes igazodás továbbra is megkérdőjelezhetetlen feltétele a csatlakozásnak, beleértve az Oroszországgal szemben bevezetett uniós korlátozó intézkedésekhez való csatlakozást is.

A politikai válság elmélyülése

Az Európai Parlament képviselői rámutatnak arra, hogy Szerbiában alacsony az EU-tagság társadalmi támogatottsága, amit szerintük hosszú évek óta tartó manipulatív, EU-ellenes narratíva alakít, amelyet a kormány ellenőrzése alatt álló médiumok, valamint egyes magas rangú szerb tisztségviselők és a kormánypárt tagjai – köztük a legmagasabb szinten is – terjesztenek.

Felszólítják az Európai Uniót, hogy erősítse együttműködését a szerbiai civil szervezetekkel a demokratikus ellenálló képesség növelése és a hibrid fenyegetések elleni fellépés érdekében. Aggodalmukat fejezik ki amiatt is, hogy a 2024 novembere óta országszerte zajló tömegtüntetések közepette tovább mélyül a politikai válság Szerbiában. Véleményük szerint a válság megoldásának legjobb módja a szabad és tisztességes választások megtartása az ODIHR valamennyi ajánlásának teljes, átlátható és befogadó végrehajtása mellett.

„Jelentésem arra a következtetésre jut, hogy Szerbia uniós csatlakozási folyamata gyakorlatilag megrekedt a demokratikus visszalépés, a jogállamiság meggyengülése, a kulcsfontosságú reformok végrehajtásának elmaradása és az uniós külpolitikához való igazodás hiánya miatt. Annak ellenére, hogy Szerbia vezetése folyamatosan megerősíti stratégiai elkötelezettségét, eddig korlátozott politikai akaratot mutatott a reformok végrehajtására, illetve a csatlakozáshoz szükséges uniós értékekhez és politikákhoz való igazodásra” – mondta Tonino Picula, az Európai Parlament Szerbiáért felelős jelentéstevője.

Elfogadták Picula és Prebilič módosító indítványait a „hangágyúról”

Az Európai Parlament elfogadta azokat a módosító indítványokat, amelyek sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy kampány indult a 2025. március 15-i belgrádi tüntetés résztvevőinek hamis megvádolására azzal, hogy csak színlelték a „hangágyú” alkalmazását. Az EP elítéli azokat a vádakat is, amelyek szerint európai parlamenti képviselők álhíreket terjesztettek erről a tüntetésről, valamint aggodalmát fejezi ki a szerb kormánypárt és a Kínai Kommunista Párt együttműködése miatt.

A módosító indítványokat Tonino Picula terjesztette elő a Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportja nevében, Vladimir Prebilič képviselővel közösen, aki a Zöldek nevében csatlakozott hozzá.

„Az Európai Parlament sajnálatát fejezi ki amiatt a megfélemlítési kampány miatt, amelyet a szerb hatóságok békés egyetemisták, újságírók és aktivisták ellen folytatnak, és amely az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vitatott jelentésére támaszkodva hamisan vádolja a tüntetés résztvevőit azzal, hogy 2025. március 15-én Belgrádban, a Slavija téren hangágyút használtak” – áll a módosító indítványban.

Picula elmondta, hogy a jelentés arra szólítja fel az Európai Bizottságot: Szerbia vállalásainak nem teljesítése, illetve az eredmények hiánya miatt – különösen a jogállamiság területén – a jövőben függessze fel a Nyugat-Balkán reform- és növekedési eszközéből származó kifizetéseket, és a forrásokat irányítsa át az igazságszolgáltatás reformjának, a korrupció elleni küzdelemnek, a független médiának, a civil szervezeteknek és a független kulturális szektornak a támogatására.

A dokumentum határozottan elutasítja a szerb tisztségviselők minden olyan állítását, amely szerint az Európai Unió és egyes tagállamai részt vettek volna a 2024 novembere óta zajló diáktüntetések megszervezésében egy úgynevezett „színes forradalom” előidézése érdekében.

Koszovó

Koszovóval kapcsolatban a jelentés emlékeztet arra, hogy a kapcsolatok normalizálása és a párbeszéd során vállalt kötelezettségek teljesítése továbbra is Szerbia európai perspektívájának szerves részét képezi, és felszólít a Brüsszeli és az Ohridi Megállapodás teljes körű végrehajtására.

A dokumentum szerint Szerbiától elvárják, hogy együttműködjön Koszovóval annak érdekében, hogy végre bíróság elé állítsák a 2023-as banjskai terrortámadás elkövetőit. A jelentés „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Szerbia mindeddig nem vonta felelősségre az elkövetőket, különösen Milan Radoičićot, a Szerb Lista alelnökét”.

Európai Parlament (Fotó: Wikipedia)