Havi juttatást és fizetett járulékokat irányoz elő a fogyatékossággal élő gyermekeket nevelők számára az a szülő-gondozókról és gondozókról szóló törvény, amit pénteken fogadott el a szerb képviselőház. A szülő-gondozói és gondozói státusszal havi 65 000 dináros pénzbeli juttatás jár az egészségügyi, nyugdíj- és rokkantbiztosítási járulékok megfizetése mellett.
Az új intézkedések célja azon családok anyagi és szociális helyzetének javítása, amelyek a hozzátartozóikról való gondoskodás miatt nem képesek rendszeres munkaviszonyt létesíteni. A szülőnek lesz ezentúl szolgálati ideje (munkaviszonya), egyben nyugdíj-, rokkantsági és egészségbiztosítása is, és ez a jog nem függ a gyermek életkorától, azaz ha a gondozási igény a nagykorúság elérése után is fennáll, a szülő továbbra is élhet ezzel a joggal.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Milica Đurđević Stamenkovski munkaügyi, foglalkoztatási, harcosügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó miniszter a vitában kiemelte, hogy a szülő-gondozóknak járó 65 000 dináros összeg nem lesz fix, hanem minden év március 1-jén az átlagbér nominális növekedési üteméhez igazítják majd, ugyanakkor egyetlen korábbi jogot sem függesztenek fel, beleértve a rendszeres szociális segélyt sem.
Miért elégedetlenek a szülők?
A törvény október 1-jén lép hatályba, de a szülők már most a törvény módosítását követelik, és a parlamenti vita során az ellenzék is felrótta, hogy a törvény ebben a formájában a mintegy 50 ezer fejlődési rendelllenességgel élő gyermeket nevelő család helyett a jelenlegi feltételekkel csupán 3270 esetben fog fizetett gondozói státuszt adni.
A szigorú feltételek miatt ugyanis erre státuszra csak a munkanélküliek jogosultak, és csak akkor, ha gyermekük súlyosabb fogyatékossággal él – vagyis emelt összegű ápolási és gondozási díjban részesül. (Ezt a pótlékot közel 7000 gyermek és fiatal kapja). Diagnózis alapján is sokan kimaradnak a jogosultak köréből, ugyanis nagyon sok olyan fogyatékossággal élő személy van, aki nem rendelkezik emelt összegű ápolási díjjal, de állandó felügyeletet és gondozást igényel. A jogosultak körébe a nyugdíjas korú szülők sem kerülhetnek be, pedig a 65. életév betöltésével és a nyugdíjba vonulással nem szűnik meg a gyermek gondozása, ráadásul csak a legközelebbi rokonok szerezhetik meg ezt a státuszt, bár a gyakorlatban sokszor távolabbi családtag látja el a beteget.
Én sajnos eleget teszek ezeknek a gyalázatos követelményeknek. Azért sajnos, mert sok családot diszkriminál ez a törvény – mondta el érdeklődésünkre az óbecsei Iva Hromiš, aki egy autista fiút nevel.
Az érintett szülők egy csoportja, amelynek Iva is tagja, a törvény elfogadása előtt több intézményt is felkeresett, többek között az állampolgári jogok biztosát, aki üdvözölte ugyan a törvénytervezetet, de további módosításokat szorgalmazott. A legfőbb ajánlások között szerepel többk között a szülő-gondozói státusz megszerzésére irányuló eljárás pontosabb szabályozása és a szülő-gondozó részmunkaidős foglalkoztatásának lehetővé tétele. Ezek nem kerültek be az elfogadott törvénybe.
A jogszabály bizonyos pontjainak homályos megfogalmazása további kérdéseket vet fel a szülőkben: van-e joguk például a szülőknek szabadságra, betegszabadságra menni, és mi lesz a gondozottal, ha a szülő megbetegszik? Továbbá a kapott nyugdíj egyenértékű lesz-e a normál öregségi nyugdíjjal, és örökölhető-e?
Anna anyukájának dilemmája
A gyermek akkor válik az emelt összegű ápolási díj jogosultjává, ha az orvosi bizottság megállapítja, hogy egy jogcímen 100%-os, vagy két jogcímen 70%-os fogyatékosságról van szó. A 15 éves óbecsei Nagy Anna megfelel ezeknek a kritériumoknak, cerebrális parézissel él. Édesanyja, Tóth Ildikó munkanélküliként elvileg jogosult lenne a szülői-gondozói státuszra és a havi 65 ezer dinárra.
– Anna mindenben segítségre szorul, ezért a 100 százalékos fogyatékossága miatt jogosult emelt összegű ápolási díjra, én pedig munkanélküli vagyok, hiszen Anna miatt, három gyermeket nevelő egyedülálló anyaként nem tudok munkát vállalni, ezért én megkaphatnám a szülői-gondozói státuszt. Várom, hogy a betegségem miatt a bizottság döntsön a rokkantsági nyugdíjam felől, de annak összege valószínűleg alacsonyabb lenne a szülő-gondozói státusz után járó juttatásnál, így nekem döntenem kell majd, hogy melyikre tartok inkább igényt. A törvény ugyanis tudtommal nem rendelkezik a rokkantnyugdíjasokról, de mivel öregségi nyugdíjas nem lehet szülő-gondozó, feltételezem, hogy ez a helyzet a rokkantnyugdíjasokkal is – mondja Ildikó.
Az édesanya ezt nem tartja méltányosnak, de szerinte sok más család is hátrányos helyzetben van e miatt a törvény miatt: úgy véli, hogy az egy jogcímen 100%-os, vagy két jogcímen 70%-os fogyatékossággal élők mellett számos olyan gyermek van, akik kisebb fogyatékosságuk ellenére is teljes szülői gondoskodást igényelnek, azaz valamelyik szülőnek fel kell hagynia a munkával. Ildikó azt is kiemelte: ezek a gyerekek folyamatos gyógykezelésre, rehabilitációra szorulnak, ehhez azonban semmilyen támogatást nem nyújt az állam.
Anna csak mozgásában korlátozott: most fejezte a nyolcadig osztályt, tanulmányait az újvidéki Milan Petrović Középiskolában, egy bentlakásos intézményben folytatja, ahol kiélheti majd a kreativitását, grafikai előkészítő technikusnak fog tanulni. Annára egy komoly, de ígéretes térdműtét is vár, ehhez tornával fel kell készíteni a kislány törékeny kis testét.
Dijana Hrka új alapítványa elsőként Ildikó és Anna gyógykezelésére gyűjt támogatást.
Fotó: Facebook
