Egy szikra is elég és már lángol a határ Szinte naponta riasztják a vajdasági tűzoltókat a szabadtéri tüzek miatt

Európa délnyugati részén hatalmas tüzek pusztítanak, de a vajdasági tűzoltók sem pihenhetnek, ugyanis a nyári, aszályos időszakban napi szinten riasztják őket. Égnek az erdők, a tarlók, felgyulladnak a hulladéklerakók, a lángok percek alatt felemésztik a száraz füvet és növényi maradványokat. És a legtöbb tűz hátterében még mindig az emberi gondatlanság áll.

Habár törvény tiltja a tűgyújtást, kivéve az erre kijelölt helyeken, az emberek fittyet hányva a veszélyre felgyújtják a száraz faleveleket, a nádast, vagy az aljnövényzetet, pedig néha elég csak egy eldobott parázsló cigarettacsikk és egy kis szél, hogy lángba boruljon a környék.

Egyre több szabadtéri tűzeset történik Szabadkán és környékén

Srđan Banjanin, a szabadkai tűzoltóegység parancsnok-helyettese az Észak-bácskai körzetben keletkezett szabadtéri tüzek kapcsán elmondta, a nyári időszakban mindig több a riasztás, de összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz évben növekedett a tűzesetek száma.

„Habár 2024 nyara hosszú, forró és száraz volt, Szabadkán és környékén nem volt kiugró számú tűzeset, nem úgy az ország déli részén, ahol égtek az erdők és még mi is besegítettünk az oltásba. Tavaly már többször riasztották a tűzoltókat, július és augusztus folyamán 200 alkalommal kellett intézkednünk. Az idei nyár, legalábbis az elmúlt másfél hónapot tekintve valamivel jobb. Tavaly ugyanebben a periódusban 145 alkalommal riasztották az egységünket, az idén 96-szor.”

A szabadtéri tüzek esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni a természetet és az időjárást sem. Amennyiben a vegetáció a tavasz beköszöntével aktívan fejlődik, a keletkező növényi maradványok mennyisége is nő és ha nagy a szárazság, akkor több biomassza éghet el, az oltás pedig nehezebb. Ehhez természetesen hozzájárul a nyári csapadék mennyisége is és a szél erőssége, ami felgyorsítja a tűz terjedését. Mindig előfordulnak természetesen keletkező tüzek. Belecsap a villám egy fába, vagy összeérnek a villanykarókon lévő elektromos hálózat kábelei és a lehulló szikrák felgyújtják a száraz aljnövényzetet. Előfordul, hogy a mezőgazdasági munkálatok alkalmával meghibásodnak vagy kigyulladnak a mezőgépek, amik a földeken tüzet okozhatnak, de mint Banjanin megjegyezte, szerencsére a gazdák egyre tudatosabbak és kevesebb a szántóföldeken keletkező tűz. Más esetekben azonban az ember a felelős a szabadtéri tüzekért.

„A lakosság még mindig nincs tisztában azzal, hogy hiába a tűgyújtási tilalom, mindenféle szabadtéri tűzgyújtás, legyen az növényzet vagy hulladék, potenciális veszély. Könnyen elszabadulhatnak a lángok, melyek gyorsan elérhetnek akár a lakott övezetekig is, és akkor már a házak is veszélybe kerülnek, az emberi életekről nem is beszélve. Ettől függetlenül mégis megteszik. Amennyiben jelentik nekünk, hogy valaki tüzet gyújtott, a helyszínre megyünk és megbírságoljuk az illetőt. Ez fizikai személyek esetében 10 ezer dináros büntetést jelent, jogi személyek esetében pedig a büntetés 300 ezer dinártól egymillió dinárig terjedhet. Sok esetben azonban a felelősöket már nem találjuk a helyszínen, így csak igyekszünk mielőbb elfojtani a tüzet.” – mondja a parancsnok-helyettes.

Szabadtéri tüzek esetén azonnal riasztani kell a tűzoltóságot, de kiérkezésükig a lakosság is megkezdheti az oltást, amennyiben a tűz még nem olyan erős és nem veszélyezteti őket. Ilyenkor poroltó készüléket, vizet is lehet használni, de lapáttal vagy valamilyen kéznél lévő szerszámmal is lehet próbálkozni elfojtani a lángokat, vagy földet, homokot szórni rá.

Srđan Banjanin elmondta, a szabadkai tűzoltórajnál pillanatnyilag 38 tűzoltó szolgál, azonban várhatóan jövőre nyolc fővel bővül a létszám,felelő egyúttal meg is fiatalodik a csapat. A szükséges felszereléseik is megvannak, állapotuk kielégítő, bár mint hozzátette, mindig lenne mit újítani, továbbá a múlt hónapban két új tűzoltójárművet kaptak, így el tudják látni a feladataikat.

Óbecse község területén is küzdöttek a lángokkal

Az év eleje óta az óbecsei község területén több mint 45 szabadtéri tüzet regisztráltak. A tűzoltó-egység adatai szerint ezek egyikének sem volt halálos áldozata, és személyi sérülés sem történt. A tüzek ugyanakkor jelentős károkat okoztak a növény- és állatvilágban, a tűzoltóknak pedig több alkalommal is gyorsan terjedő lángokkal kellett megküzdeniük a magas hőmérséklet és az erős szél miatt.

Az idei év egyik legnehezebb beavatkozása március 21-én történt, amikor a Tisza egykori medrében három hektárnyi nád és aljnövényzet égett le. Még nagyobb kihívást jelentett a május 10-i tűzeset a Tisza partján, a törökbecsei duzzasztógát irányában, ahol a lángok hét hektárnyi erdőt és aljnövényzetet pusztítottak el.

Zentán egyre tudatosabbak a mezőgazdasági termelők

Vasas Balázs, a zentai Önkéntes Tűzoltó Testület elnöke elmondta, hogy a tavalyi évhez képest a községben eddig kevesebb tűzeset tartanak számon. Tavaly összesen több mint nyolcvan riasztás volt, az idei évben eddig valamivel több harmincnál. A fő aratási időszakban nyolcszor riasztották a tűzoltókat, ebből négy köthető a mezőgazdasági tüzekhez: kigyulladt a kombájn, illetve tarló- és állógabonatűz ütött ki.

„Az idei évben tudatosabbak a mezőgazdasági termelők, ami talán annak köszönhető, hogy az aratás előtti tűzvédelmi oktatáson húsz százalékkal többen jelentek meg, mint korábban, emellett több száz kombájnt és traktort is átvizsgáltak a szakemberek. A gazdák is óvatosabbak, mert tűz esetén megvizsgálják, hogy minden előírást betartottak-e. A mulasztás komoly büntetést von maga. A mozgó alkatrészeket meg kell kenni, nehogy megszoruljanak, mert a termelődő hőtől, láng, szikra nélkül is keletkezhet tűz” – nyilatkozta Vasas Balázs.

Hangsúlyozta, tilos és balesetveszélyes a tarlóégetés. A gazdák költségcsökkentés miatt sokszor ehhez a módszerhez folyamodnak, amivel tönkreteszik a talaj felső termőrétegét, emellett a szél a közelben lévő utakra fújhatja a füstöt, ami balesetveszélyes a közlekedőkre nézve.

Vasas a továbbiakban elmondta, egész Szerbiában tűzgyújtási tilalom van. Ez különösen a közterületekre vonatkozik, ahol még a korábban kijelölt tűzrakóhelyeken sem szabad tüzet gyújtani. A cigarettacsikket akkor sem szabad kidobni az autóból, ha már eloltottuk, mert könnyen lángra lobbanhat az útszéli terület.

A zentai Önkéntes Tűzoltó Testület elnöke hangsúlyozta, hogy tűz esetén a 193-at kell hívni, ez mindig a legközelebbi hivatásos tűzoltólaktanyában csörög be.

Ne feledjük, minden szabadtéri tűzeset fokozott kockázatot jelent a tűzoltókra nézve is. A magas hőmérséklet mellett sokszor nehezen megközelíthető, egyenetlen terepen kell dolgozniuk, ami növeli a sérülések, a kiszáradás és a fizikai kimerültség veszélyét. Emellett a tűzoltóautók és a felszerelések is jelentős igénybevételnek vannak kitéve, ami befolyásolhatja a következő bevetésekre való felkészültségüket.

Illusztráció (Fotó: Freepik)