A korrupció továbbra is a szerbiai intézmények működésének egyik legnagyobb kihívását jelenti, a legfrissebb adatok pedig azt mutatják, hogy egyre több polgár van kitéve korrupciós nyomásnak. Ugyanakkor a polgárok többsége továbbra is társadalmilag elfogadhatatlannak tartja a korrupciót, bár sokan úgy vélik, hogy a gyakorlatban nehéz elkerülni.
Ezt mutatják a Kortárs Politikai Központ (Centar savremene politike) 2025-ös, a szerbiai korrupció megítéléséről szóló jelentésének eredményei. Ez nemcsak a korrupció megítélését méri, hanem a polgárok tényleges tapasztalatait is a közintézményekkel való kapcsolattartás során, írja a Savremena politika.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A polgárok több mint egyharmada volt kitéve korrupciós nyomásnak
A kutatás egyik legfontosabb mutatója a „korrupciós nyomásra” vonatkozik, vagyis azokra a helyzetekre, amikor a korrupció kezdeményezése a közszektor valamely tisztviselőjétől érkezik, akár pénz vagy ajándék közvetlen kérése, akár annak sugallása formájában, hogy egy „nem hivatalos szolgáltatás” felgyorsíthatja egy probléma megoldását.
2025-ben a megkérdezettek 35,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ki volt téve korrupciós nyomásnak, ami növekedést jelent a 2023-ban mért 26,3 százalékhoz képest. Ugyanakkor 25,8 százalékról 21,2 százalékra csökkent azoknak a polgároknak az aránya, akiknek nem volt ilyen tapasztalatuk.
Ezt a növekedést azonban nem szabad kizárólag a korrupció terjedésével magyarázni. 2025-ben ugyanis több polgár került kapcsolatba a közigazgatási intézményekkel, mint két évvel korábban.
2025-ben a megkérdezettek 30,9 százaléka ismerte el, hogy kenőpénzt adott, szemben a két évvel korábbi 23,3 százalékkal. Ez a mutató a polgárok közvetlen tapasztalatain alapul, és azokra az esetekre vonatkozik, amikor közalkalmazottaknak vagy köztisztviselőknek pénzt, ajándékot vagy más, nem hivatalos juttatást adtak.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a kenőpénz adása továbbra is jelentős jellemzője a szerbiai polgárok és a közintézmények kapcsolatának, a polgárok azonban nem önkéntes cselekedetként tekintenek a kenőpénz átadására, hanem szükséges eszközként egy szolgáltatás igénybevételéhez vagy az adminisztratív akadályok leküzdéséhez.
Amellett, hogy nőtt azoknak a polgároknak a száma, akik közvetlenül megtapasztalták a korrupciót, a kutatás azt is kimutatja, hogy növekszik annak a várakozása, hogy a közintézményekkel való kapcsolatfelvétel során korrupciós nyomásnak lesznek kitéve.
Ez a tendencia a közintézmények integritásának megítélésében bekövetkezett romlásra, valamint annak növekvő elvárására utal, hogy a korrupciós gyakorlatok a közigazgatással való kapcsolattartás szerves részét képezik.
Bár azoknak a polgároknak az aránya, akik korrupciós nyomásra számítanak, továbbra is alacsonyabb, mint a 2000-es évek elején, amikor meghaladta a 80 százalékot, 2019 óta folyamatos növekedés tapasztalható.
A polgárok elítélik a korrupciót, de úgy vélik, hogy nehéz elkerülni
A korrupciós tapasztalatok növekedése ellenére a polgárok többsége továbbra is negatívan viszonyul az ilyen gyakorlatokhoz.
A kutatás szerint a polgárok 72,9 százaléka nem tolerálja a korrupciót, míg 27,1 százalékuk bizonyos mértékű toleranciát mutat.
Ugyanakkor éppen ezeknek az eredményeknek a tényleges tapasztalatokra vonatkozó adatokkal való összevetése világít rá a kutatás egyik legfontosabb ellentmondására. Miközben a polgárok többsége elfogadhatatlannak tartja a korrupciót, egyre többen találkoznak korrupciós nyomással, illetve vesznek részt kenőpénz adásában.
Ez a normatív álláspontok és a mindennapi gyakorlat közötti szakadékra utal, vagyis arra a vélekedésre, hogy bizonyos szolgáltatásokhoz vagy jogokhoz gyakran nem lehet kizárólag a hivatalos eljárásokon keresztül hozzájutni.
Növekszik a meggyőződés, hogy a korrupció visszaszorítható
Bár a polgárok továbbra is nagyon kritikusan viszonyulnak a korrupció elleni küzdelem helyzetéhez, a kutatás érdekes változást mutat az elvárásaikban, ugyanis növekszik azoknak a polgároknak az aránya, akik úgy vélik, hogy a korrupció jelentősen csökkenthető, vagy akár teljesen felszámolható, a megkérdezettek 11 százaléka szerint a korrupció viszont egyáltalán nem csökkenthető.
A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a korrupció elleni hatékonyabb küzdelemhez nemcsak a hatályos jogszabályok következetesebb alkalmazására lesz szükség, hanem az intézmények függetlenségének megerősítésére, a közigazgatás működésének nagyobb átláthatóságára, valamint a polgároknak a jogállamiságba és a korrupció megelőzéséért és szankcionálásáért felelős intézményekbe vetett bizalmának helyreállítására is.
A megkérdezettek 11 százaléka szerint a korrupció nem szorítható vissza
