A szerbiai polgárok átlagosan 425 eurót veszítenek egy-egy üzeneten keresztül elkövetett csalás során. Ezek a csalások már nem az internet peremén történnek, hanem azokon a széles körben elterjedt platformokon, amelyekben az emberek megbíznak, és amelyeket nap mint nap használnak, írja az N1.
Az üzeneteken keresztül elkövetett csalások okozta károk értéke globális szinten meghaladja a 173 milliárd eurót, és jelentős terhet ró a világgazdaságra – derül ki a Kaspersky kiberbiztonsági vállalat új kutatásából.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A vizsgálat az üzeneteken keresztül elkövetett csalások mértékét vizsgálta Szerbiában és világszerte, amelyek a közlemény szerint észrevétlenül makrogazdasági fenyegetéssé válnak.
A csalások ráadásul nem csupán az idősebb generációkat érintik. A kutatás szerint az áldozatok aránya csaknem egyenletes a Z generáció, a millenniumi generáció és az X generáció tagjai között.
Üzeneteken keresztüli csalások: egyre növekvő gazdasági fenyegetés
A geopolitikai feszültségek, a növekvő infláció, a gazdasági bizonytalanság és a munkahelyek bizonytalansága ideális feltételeket teremtettek az emberek kiszolgáltatottságához. Ahogy nőnek a megélhetési költségek, egyre többen szembesülnek pénzügyi nehézségekkel, amit a csalók ügyesen kihasználnak.
„A szerbiai áldozatok több mint egytizede (13,3 százalék) még súlyosabb helyzetbe kerül, mivel veszteségük meghaladja az 1175 eurót, ami tovább növeli azoknak a stresszét, akik egyébként is komoly pénzügyi bizonytalansággal küzdenek” – áll a közleményben.
Egyéni szinten ezek a veszteségek viszonylag csekélynek tűnhetnek, globális szinten azonban – mint fogalmaznak – „katasztrofális méreteket öltenek”.
„Ha világszerte a hárommilliárd üzenetküldő alkalmazás-felhasználónak mindössze 10 százalékát érintené a csalás, a globális veszteségek meghaladhatnák a 173 milliárd eurót. Ez egy közepes méretű ország gazdasági összeomlásának felel meg” – mutat rá a jelentés.
Mint hozzáteszik, reális feltételezés, hogy az üzeneteken keresztül elkövetett csalások valódi mértéke és az általuk okozott gazdasági károk nagysága nagyrészt rejtve marad a hivatalos statisztikák előtt, mivel a szerbiai áldozatoknak csupán mintegy ötöde jelenti a csalást a rendőrségen (20,40 százalék), illetve a bankjánál (24,40 százalék).
Válság, amellyel az emberek nem tudnak megbirkózni
A kutatás arra is rámutat, hogy az üzeneteken keresztül elkövetett csalások járványszerű méreteket öltöttek.
Az összes csalás több mint fele (52 százaléka) az elmúlt öt hónapban történt, és különösen aggasztó, hogy a válaszadók több mint egynegyedét (28 százalék) három vagy annál több alkalommal is megpróbálták átverni. Ez a kutatás szerint azt jelzi, hogy az alkalomszerű csalások helyét egyre inkább az ismétlődő, ipari méretekben szervezett bűnözés veszi át.
„A csalók felismerhető helyzeteket, ismerős társadalmi környezeteket és rögzült nyelvi mintákat használnak fel annak érdekében, hogy az áldozatok úgy érezzék, az adott pillanatban racionális és ésszerű döntéseket hoznak. Valójában azonban olyan hamis valóságokat hoznak létre, amelyekben ezek a döntések végül pénzügyi és pszichológiai károkhoz vezetnek. Nagyon nehéz felismerni a hamis valóságot, amíg benne vagyunk. Tartsuk közel magunkhoz barátainkat és családtagjainkat, és beszélgessünk velük az internetes tevékenységeinkről, mert kívülről sokkal könnyebb észrevenni, ha valami nincs rendben” – magyarázta dr. Elizabeth Carter, a londoni Kingston Egyetem igazságügyi nyelvésze és kriminológusa.
A csalások közvetlenül a felhasználók képernyőjén történnek
Az üzeneteken keresztül elkövetett csalások már nem az internet peremén történnek, hanem közvetlenül azokon a platformokon, amelyekben az emberek a leginkább megbíznak, és amelyeket mindennap használnak – figyelmeztet a kutatás.
„Szerbiában az üzeneteken keresztül elkövetett csalások leggyakoribb formái közé tartoznak a befektetési csalások (41,20 százalék), a hamis kézbesítésekkel kapcsolatos csalások (39,20 százalék), valamint az ismert márkák nevében történő megtévesztés (33,20 százalék). Ezeket a támadásokat gondosan úgy alakítják ki, hogy valódi üzeneteket utánozzanak, és észrevétlenül illeszkedjenek a mindennapi digitális kommunikációba. Az ismerősség, a sürgősség és a bizalom érzését kihasználva a csalók arra késztetik az embereket, hogy könnyelműen átadják nehezen megkeresett pénzüket, még mielőtt egyáltalán lenne idejük átgondolni a helyzetet” – áll a kutatásban.
Fotó: Magnific
