Szerbiában júniusban lassult az infláció: az előző hónaphoz képest az árak mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek, így az első félév végén az éves infláció 2,7 százalékot tett ki. Ebben döntő szerepet játszott a vártnál sokkal kedvezőbb mezőgazdasági termés.
A közgazdászok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ez csupán átmeneti enyhülés lehet, mivel több termék és szolgáltatás ára már júniusban és júliusban emelkedett, őszre pedig hagyományosan újabb drágulások várhatók.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A kedvező időjárás és a jó mezőgazdasági szezon miatt az agrártermékek, különösen a bőséges termést hozó gyümölcsök ára jelentősen alacsonyabb lett a tavalyinál, ami mérsékelte a fogyasztói árak növekedését júniusban.
“Tavaly a szárazság miatt rendkívül drága volt a gyümölcs, idén viszont a kiváló termés következtében ebben a termékkategóriában közel kétszámjegyű árcsökkenés következett be. Emiatt az élelmiszerárak éves összevetésben is mérséklődtek, ami az infláció lassulásának legfontosabb oka volt” – mondta a Biznis.rs portálnak Saša Đogović közgazdász.
Több oldalról is erősödnek az inflációs nyomások
A szakértő szerint azonban több olyan tényező is van, amely a következő időszakban ismét felfelé hajthatja az inflációt. Ezek között vannak külső, geopolitikai eredetű okok, amelyekre Szerbiának nincs ráhatása, de lesznek olyan belső tényezők is, amelyek az állam döntéseitől függenek.
“A közel-keleti válság továbbra sem rendeződött, és egyre nyilvánvalóbb, hogy a konfliktus nem ér véget fegyveres összecsapások nélkül. Ez újabb lökést adhat az inflációnak. Emellett tavaly szeptemberben korlátozták a kereskedelmi árréseket, így idén szeptembertől már jóval alacsonyabb bázishoz viszonyítjuk majd az árakat” – magyarázta.
Ehhez társul az is, hogy az állam a korábbi bejelentések szerint jelentős pénzkifizetéseket tervez a lakosságnak. Đogović ezt úgy jellemezte, mint a pénz „helikopterből történő szórását”: a fogyasztás és a kereslet növekedésével több készpénz kerül a gazdaságba anélkül, hogy azt megfelelő termelési teljesítmény fedezné, ami tovább növelheti az inflációt.
A közgazdász arra is emlékeztetett, hogy őszre villamosenergia-áremelést is bejelentettek.
Miközben a szezonális mezőgazdasági termékek olcsóbbak lettek, június végén már megjelentek az első áremelések. A jövedéki adó éves kiigazítása miatt a cigaretták kiskereskedelmi ára dobozonként 10 dinárral nőtt.
Július 15-től a belföldi vasúti közlekedés menetjegyei is drágábbak lettek: átlagosan mintegy tíz százalékkal emelkedtek az árak.
Ősszel drágulhat az áram
A villamosenergia árának emelését őszre jelentették be, egyelőre azonban nem ismert, hogy ezt közvetlen tarifaemeléssel, a tarifarendszer átszervezésével és a kedvezményes fogyasztási határok további csökkentésével, vagy ezek kombinációjával hajtják végre. Bármelyik megoldást választják, az biztosan növelni fogja az inflációt.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 első negyedévében a háztartási villamos energia ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, annak ellenére, hogy ebben az időszakban nem történt általános áremelés.
Ennek oka az volt, hogy a téli hónapokban bevezették az új „piros zónát”: a legdrágább tarifa alkalmazásának határát 1600-ról 1200 kilowattórára csökkentették, így sokkal több háztartás fizette fogyasztásának egy részét magasabb áron.
Ehhez járult hozzá a 2025 októberében végrehajtott, 9,6 százalékos villamosenergia-áremelés statisztikai hatása is. Mivel 2026 első negyedévének adatait az előző év azonos időszakával vetették össze – amikor ez az emelés még nem volt érvényben –, a lakossági számlákon közel tízszázalékos éves drágulás jelent meg.
Öt százalék közelébe emelkedhet az infláció
Đogović szerint az év második felében a nemzetközi energiapiaci folyamatok, a kereskedelmi árrések korlátozásának kifutása, az áram drágulása és a lakossági pénzkifizetések egyaránt felfelé hajtják majd az inflációt. Véleménye szerint a fogyasztói árak növekedése meghaladhatja a jegybank 4,5 százalékos céljának felső határát, és akár az 5 százalékot is elérheti.
Ugyanakkor pozitív tényezőként említette, hogy az idei mezőgazdasági kilátások kedvezőek: kukoricából és napraforgóból is jó termés várható.
A jövedéki adó csökkentése csak átmeneti megoldás
A szerb kormány nemrég csökkentette az üzemanyagok jövedéki adóját. Đogović szerint erre azért volt szükség, hogy elkerüljék az üzemanyagárak hirtelen emelkedését, amely közvetetten a gazdaság más területein is áremelkedést okozott volna, és tovább erősítette volna az inflációs várakozásokat.
“A jövedéki adó csökkentése egyfajta pufferként szolgál, de ez hosszú távon nem tartható fenn, mert növeli a költségvetési hiányt. Annak érdekében, hogy a hiány ne haladja meg a GDP három százalékát, egyes tervezett beruházásokat elhalasztanak vagy törölnek” – mondta a közgazdász.
Szigorúbb monetáris politika is jöhet
A szakértő szerint az infláció gyorsulása miatt az év második felében a Szerb Nemzeti Bank akár 0,25 százalékponttal is megemelheti az irányadó kamatlábat. Emellett nyomás nehezedhet a dinár árfolyamára is, különösen addig, amíg nem rendeződik a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) helyzete.
A Szerb Nemzeti Bank júliusban változatlanul hagyta az irányadó kamatlábat, ugyanakkor előrejelzésében jelezte: az infláció az idei év végén vagy a jövő év elején átmenetileg meghaladhatja a 4,5 százalékos célsáv felső határát. Ennek oka a közel-keleti konfliktus nyomán megemelkedett világpiaci olaj- és nyersanyagár, valamint az erősödő importált infláció.
A jegybank ugyanakkor úgy véli, hogy ha a közelmúlt energiapiaci sokkja valóban átmenetinek bizonyul, és a világpiaci olajár – amely az elmúlt egy hónapban csökkent – a jelenlegi alacsonyabb szinten marad, akkor az infláció ismét mérséklődni fog, és 2027 közepére visszatér a jegybank által kitűzött céltartományba.
