Az Infostud oldalán 2026 januárja és júniusa között 32 713 álláshirdetést tettek közzé, ami mintegy három százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy térségünkben határozottan nőtt a munkaerő iránti kereslet, különösen a fiatalok esetében, hiszen a nekik szóló álláshirdetések száma 24 százalékkal emelkedett. Az új munkavállalók iránt a legnagyobb igény 2026 első hat hónapjában az építőiparban, a turizmusban és a vendéglátásban mutatkozott, írja a Nin.
Tekintettel arra, hogy a munkaerőpiacon tavaly csökkent az álláshirdetések száma, az Infostud adatai fokozatos stabilizálódást jeleznek, vagyis a munkáltatók most több dolgozót készek felvenni, mint korábban.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Másfelől egyáltalán nem örömteli, hogy továbbra is munkaerőhiány tapasztalható egyes szakmákban és a vendéglátás bizonyos területein. A munkáltatók ugyanis a legnehezebben autókarosszéria-lakatosokat, bádogosokat, pékeket, henteseket, konyhafőnököket és pultosokat találnak. Még az ezekért a munkákért kínált magas fizetések sem javítanak érdemben a jelentkezők számán. A munkáltatók által kínált bérek a hazai viszonyokhoz képest rendkívül jónak számítanak: egy konyhafőnök mintegy 154 000 dinárt kereshet, míg az autókarosszéria-lakatosok fizetése akár a 180 000 dinárt is elérheti.
Zoran Mihajlović, a Szerbiai Független Szakszervezetek Szövetségének elnöke elmondta, a munkáltatóknak érezhetően több munkaerőre van szükségük, mint tavaly, de ez nem jelenti azt, hogy emiatt hosszú távon nőni fog a foglalkoztatottak száma az országban.
„Valóban nagyobb a munkaerő iránti igény, de nem mindenki Szerbiában fog elhelyezkedni. A hirdetéseket ugyanis olyan ügynökségek is feladják, amelyek ügyfeleik számára külföldön keresnek munkát. Így például a pincérek és az építőipari dolgozók a jobb megélhetés reményében külföldre mennek dolgozni. Ezek tehát idénymunkák, de nálunk is kínálnak hasonlókat a mezőgazdaságban, például málna-, szeder- és egyéb gyümölcsszedésre. A munkaerő iránti kereslet tehát nőtt, ami mindenképpen jó, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez a tendencia az év végéig fennmarad. Más szóval, amint véget ér az idénymunkák időszaka, a munkáltatók kevesebb embert fognak alkalmazni, mint most” – magyarázta a lapnak nyilatkozó szakember.
Szavai szerint a hiányszakmák nagy problémát jelentenek, hiszen a szakképzett munkavállalók külföldre távoznak, mert tudják, hogy ott jóval többet kereshetnek, mint amennyit Szerbiában lehet.
„Ezek olyan munkavállalók, akik szakiskolát végeztek, és akik az Európai Unió országaiban a tudásukat és a szakértelmüket jóval magasabb áron tudják kamatoztatni, mint itthon. Az ilyen munkaerőre mindenhol szükség van, a fejlett országokban pedig magasabbak a keresetek, ezért elsősorban emiatt számítanak ezek a szakmák hiányszakmának térségünkben, annak ellenére, hogy a munkáltatók magas fizetéseket garantálnak. A külföldről hozzánk érkező munkavállalók többsége általában semmilyen szakképesítéssel nem rendelkezik, ezért az ilyen munkakörökben nem jelenthetnek megfelelő utánpótlást” – mondta Mihajlović.
A nyilatkozó szerint mindössze két módja van annak, hogy megfékezzék a munkaerő Szerbiából történő elvándorlását.
Az első a bérek emelése, mert ha az emberek többet keresnek, azok, akik a külföldre költözést fontolgatják, kisebb eséllyel valósítják meg ezt a gyakorlatban. A másik, amire szükségünk van, a nagyobb volumenű hazai beruházások, illetve olyan külföldi befektetések, amelyeket célzottan azokba a gazdasági ágazatokba irányítanak, amelyeket prioritásként határoznának meg. Szerinte az államnak ösztönöznie kellene ezeket a hazai és külföldi vállalkozókat, ami lehetővé tenné számukra, hogy jó üzleti eredményeket érjenek el, új munkaerőt alkalmazzanak és magas béreket fizessenek. Mindez a külföldre irányuló munkaerő-elvándorlás csökkenéséhez is vezetne, és egyúttal több foglalkoztatottat eredményezne, hangsúlyozta Mihajlović.
Az Infostud adatai szerint egyébként továbbra is a kereskedelmi szektorból érkezik a legtöbb álláshirdetés: az első hat hónapban 6570 hirdetést tettek közzé. Ezt a termelési szektor követte 3389 hirdetéssel, majd a szolgáltatások és a szakmunkák 2962, a turizmus és vendéglátás 2429, az építőipar és építészet pedig 2232 álláshirdetéssel.
Az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb növekedést az építőiparban és az építészetben regisztrálták, ahol 15 százalékkal nőtt az álláshirdetések száma, míg a turizmusban és vendéglátásban 13 százalékos növekedést mértek. A kereskedelemben, a szolgáltatási szektorban és a szakmunkák területén, valamint az élelmiszeriparban is növekedés tapasztalható. Ez azt mutatja, hogy a fellendülés nem csupán egyetlen gazdasági ágazatra korlátozódik, hanem több szektorban is jelen van.
Ezzel szemben az IT-szektor továbbra is visszaesést mutat. A szakértők szerint ennek főként a növekvő működési költségek, valamint a bérekre szánt költségvetési forrásoknak a mesterséges intelligencia fejlesztésére történő átcsoportosítása az oka.
Az ágazatban a tavalyi év első feléhez képest mintegy 32 százalékkal csökkent az álláshirdetések száma, míg az IT-szektorban meghirdetett állások teljes száma 2508-ról 1633-ra esett vissza.
Ennek ellenére az IT Help Desk és Support munkakörök, a szoftvermérnöki és programozói állások, valamint a Full Stack és Backend fejlesztői pozíciók továbbra is a legkeresettebbek között vannak.
Az év első felében 4868, diákoknak és fiataloknak szóló álláshirdetést tettek közzé, részesedésük pedig az összes hirdetésen belül 12 százalékról csaknem 15 százalékra nőtt. Ez azt mutatja, hogy a munkáltatók fokozatosan ismét megnyitják az ajtót az olyan jelentkezők előtt, akik éppen most lépnek be a munkaerőpiacra.
A legkeresettebb munkakörök jórészt változatlanok maradtak. A legtöbb álláshirdetés eladóknak, raktárosoknak, sofőröknek, pincéreknek, adminisztratív dolgozóknak, értékesítőknek, termelési munkásoknak, szakácsoknak, telefonos ügyfélszolgálati munkatársaknak és értékesítési tanácsadóknak szólt.
Ami a munkáltatók által az álláshirdetésekben kínált fizetéseket illeti, a legkeresettebb foglalkozások közül az értékesítők és a sofőrök emelkednek ki, akiknek átlagosan mintegy 125 000 dináros fizetést kínáltak. A termelési munkások és az adminisztratív dolgozók bére mintegy 88 000 dinár körül alakult, a raktárosoké körülbelül 86 000 dinár, míg az eladóké mintegy 80 000 dinár volt.
Fotó: Pixabay
