Az afrikai sertéspestis újabb hulláma ismét terjed Szerbiában, komoly problémákat okozva a hazai állattenyésztésben. A gyógyíthatatlan vírus miatt az év eleje óta több mint 29 000 sertést kellett leölni mintegy 670 gazdaságban.
A fertőzés visszaszorítása érdekében – amely évek óta hatalmas veszteségeket okoz – az állam rendkívüli helyzetet hirdetett Rumában, Obrenovacban, Sremska Mitrovicán, Šabacon, Vladimirci településen, Žablján, Pećincin, Lajkovacon és Velika Planán. Az afrikai sertéspestis terjedése azonban nem lesz hatással a hús árára – hangsúlyozta Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter az Insajder televíziónak nyilatkozva.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A miniszter elmondta, hogy az afrikai sertéspestis vírusa 2019 óta jelen van Szerbiában, és a betegséget világszerte több mint 80 országban, Európában pedig 17 országban, köztük Szerbia szomszédos országaiban is regisztrálták. Hozzátette, hogy a virológusok is figyelmeztettek arra, hogy a vírus bizonyos időszakokban virulensebbé válik, és nyilvánvalóan ez történt a mostani hullám során is.
„Ez a munkák időszaka. Amikor az emberek kimennek a földekre, többet mozognak, többet járnak ki, erdőbe mennek, és már elkezdik előkészíteni a tűzifát is. A fő terjesztő, vagy ahogy mondják, a vektor, a vaddisznó. Szerbiában nagy a vaddisznóállomány, különösen azokon a területeken, ahol erdők vannak, de a vírus terjesztője az ember is. Ha csak azt mondom, hogy a vírus átvihető ruhán, cipőn, a test bármely részén, teherautókon, személygépkocsikon, kerekeken – vagyis gyakorlatilag bármin keresztül –, akkor látható, hogy elég egyetlen pillanatnyi figyelmetlenség” – magyarázta Glamočić.
A miniszter szerint az a jó hír, hogy a vírus nem terjed át az emberre. Még akkor sem történik semmi az emberrel, ha olyan húst fogyaszt, amelyet ez a vírus megfertőzött. A húsban azonban a vírus a fagyasztóban akár több mint egy évig, vagy akár több évig is túlélhet. Amikor pedig az ember elfogyasztja ezt a húst, a kisebb gazdaságokban szokás, hogy az ételmaradékot – amit a köznyelvben mosléknak neveznek – a sertésekkel etetik meg. Így a vírus ismét bekerül a körforgásba.
A már meglévő intézkedések mellett a miniszter egy új intézkedést is bejelentett.
„A következő időszakban szervezett vadászatokat szervezünk a vadászszövetségekkel és a vadászegyesületekkel együttműködésben. A Szerb Hadsereg és a rendőrség is bekapcsolódik – nem azért, hogy ők végezzék a vaddisznók kilövését, hanem azért, hogy felügyeljék az embereket, és megakadályozzák a vírus további széthurcolását. Amikor ugyanis a vaddisznók menekülni kezdenek a vadászat során, akár 20, 30 vagy még több kilométert is megtehetnek. A cél az, hogy a vadászok a vadászat után betartsák az összes fertőtlenítési előírást, minden elejtett állatból mintát vegyenek és megvizsgálják azokat, nehogy véletlenül még tovább terjesszék a fertőzést. Ugyanakkor végre kell hajtanunk a vaddisznóállomány úgynevezett gyérítését is, hogy megakadályozzuk a fertőzés terjedését” – mondta.
A miniszter szerint a járvány várhatóan nem lesz hatással a hús árára.
„A jelenlegi helyzet alapján ennek nem kellene áremelkedést okoznia, és nem is fog, mivel Európában viszonylag alacsonyak az árak. Spanyolországban szintén jelen van az afrikai sertéspestis, ezért Kína megtiltotta az importot. Spanyolország Európa legnagyobb sertéshús-termelője. Egyelőre tehát nem számítunk drágulásra. De ne feledjük, sose lehet előre tudni, mi fog történni az európai piacon, láttuk, mi történik az üzemanyaggal, az árammal és minden más energiahordozóval. Tehát ha lesz is változás, az talán enyhe lesz, de jelenleg nem számítunk rá. Valószínűleg emelkedni fog az élősertés kilogrammonkénti ára. Most azok a termelők, akik mindenre odafigyelnek, elégedettek lesznek” – értékelte Glamočić.
Az eddigi adatok szerint az idei mezőgazdasági szezon a gyümölcs- és zöldségtermesztés szempontjából kedvezően alakul.
„Nem emlékszem olyan évre a mezőgazdaságban, amikor minden terményünk, a szántóföldi növényektől a gyümölcsökig – gyakorlatilag minden – ilyen bőségesen termett volna. Ez a kajszibarackra is vonatkozik, amelyet általában a fagyok sújtanak a leginkább. Amikor azonban magasak a terméshozamok, akkor alacsonyabbak az árak is. Vagyis a fogyasztók elégedettebbek. Idén például nem panaszkodtak a cseresznye és más gyümölcsök árára. Emiatt viszont a mezőgazdasági termelők nehezebb helyzetben vannak” – nyilatkozta Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter.
A miniszter szerint a járvány várhatóan nem lesz hatással a hús árára (Fotó: Pixabay)
