A Duna alacsony vízállásán kívül – amely az elmúlt napokban történelmi mélypontot is elért – a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézettől (RHMZ) olyan jelzések érkeznek, hogy a kedvezőtlen hidrológiai helyzet Szerbia kisebb folyóit is elérheti. Ez vízellátási problémákhoz vezethet, sőt, augusztusban akár vízkorlátozások bevezetését is eredményezheti.
Dejan Vladiković hidrológus elmondta, hogy az RHMZ mintegy tíz napon belül figyelmeztetéseket ad majd ki a folyók biológiai minimumáról. Ez elsősorban a Nyugati-, a Déli- és a Nagy-Moravára, valamint azok mellékfolyóira vonatkozik.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A folyók ilyen állapota azt jelenti, hogy veszélybe kerül a vízi élővilág, nincs elég oxigén, kedvezőtlen a vízellátás, és valószínűleg vízkorlátozások következnek a fogyasztás csökkentése érdekében. A helyi önkormányzatokon múlik, hogyan ellenőrzik ezt, de úgy gondolom, sokkal komolyabban kellene eljárniuk. Folyamatosan azt javasoljuk, hogy az ilyen figyelmeztetéseket vegyék komolyan, és ne pazarolják a vizet, mert a helyzet súlyos” – nyilatkozta Vladiković a Danas lapnak.
A Danas azon beszélgetőpartnerei is úgy vélik, hogy a vízkorlátozások szinte elkerülhetetlenek, akik hangsúlyozzák: sokkal komolyabban kell foglalkoznunk a klímaváltozás következményeivel, és többet kell fektetnünk a vízügyi infrastruktúrába.
Nikola Jovanović, a Helyi Önkormányzati Központ (CLS) munkatársa elmondta a lapnak, hogy már márciusban nyilvánosan figyelmeztetett: Mladenovacot, Sopotot és Grockát a nyári hónapokban vízhiány fenyegeti, mivel az elmúlt két évben nem fektettek be új kutakba és a vízvezeték-hálózatba.
„Szomorú, hogy az idei legújabb költségvetés-módosításban mindössze 865 millió dinárt különítettek el a Makiš–Mladenovac regionális vízvezeték-projektre, miközben például a Kalenić piac bővítésére 24 millió eurót adnak. A külvárosi községek kulcsfontosságú beruházási projektje ez a regionális vízvezeték lett volna, de a városi vezetés úgy döntött, hogy ezt a pénzt a Kalenić piacra, a Vračar Sportközpontra, az autóbuszok átfestésére és egyéb dolgokra költi” – hangsúlyozta Jovanović.
Emlékeztetett arra, hogy a városi hatóságok azt ígérték a mladenovaci, grockai és sopoti lakosoknak, hogy 2025-ig rákötik őket a belgrádi vízvezeték-hálózatra, de ebből sem idén, sem jövőre nem lesz semmi.
„Attól tartok, hogy a nyári hónapokban főleg ezekben a községekben lesz kritikus a helyzet, de úgy vélem, a vízvezeték-hálózat állapota az egész városban rossz” – tette hozzá.
Elmondása szerint az elmúlt egy évben a belgrádi vízvezeték-hálózat veszteségei elérik a 36 százalékot, ami évi 65 millió köbméter vizet jelent.
„Amellett, hogy az ivóvíz drága és pótolhatatlan kincs, ezen veszteségek gazdasági értéke sem elhanyagolható: éves szinten körülbelül 18 millió eurót tesz ki. Rendszeresen és szisztematikusan kellene rekonstruálni és felújítani a vízvezetékcsöveket, kicserélni a elöregedett bekötéseket, valamint nagyobb digitalizációt és jobb hálózatfigyelést kellene bevezetni” – mutatott rá Jovanović.
Žaklina Živković, a Jogot a Vízre (Pravo na vodu) kezdeményezéstől egyetért azzal, hogy keveset fektetnek a vízügyi infrastruktúrába, de úgy véli, nem szabad minden felelősséget a helyi önkormányzatokra hárítani, mert nekik – mint mondja – nincs elég forrásuk és kapacitásuk.
„A közüzemi vállalatok dolgozói folyamatosan arra panaszkodnak nekünk, hogy létszámhiánnyal küzdenek. Az egyik vállalat igazgatója azt mondta nekünk: 12 dolgozóval van kevesebbem, és 12 dolgozóval van többem. Amikor megkérdeztük, hogyan lehetséges ez egyszerre, azt válaszolta, hogy a szakemberekből, technikusokból, mérnökökből hiány van, míg az adminisztratív személyzetből többlet. Ez általános betegsége a helyi önkormányzatoknak. Tény, hogy civil szervezeti szintre szorultak vissza, és minden pénzért a minisztériumokhoz meg a kormányhoz kell pályázniuk, de a kormány igen kevés forrást különít el a vízügyi infrastruktúrára” – emelte ki.
Hozzátette: az lenne az ideális, ha a környezetvédelmi és vízgazdálkodási problémákat helyi szinten oldanák meg, mert a helyi önkormányzatok tudják a legjobban, mivel néznek szembe.
Azt is megjegyezte, hogy a vízkorlátozások idén nyáron is biztosra vehetők, és a Jogot a Vízre jelenleg készíti a szerbiai vízkorlátozások éves térképét, amelyet augusztus 15-én tesznek közzé.
„Ekkor hozzuk nyilvánosságra az idei év kezdete óta gyűjtött eredményeket. Azonban az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy növekszik a vízkorlátozást bevezető helyi önkormányzatok száma. Ha pedig a klímakutatókra hallgatunk, a helyzet csak tovább fog romlani a klímaváltozás, valamint a szárazság miatt az energetikában és a mezőgazdaságban történő megnövekedett vízhasználat miatt” – nyilatkozta.
Csak a tavalyi évben több mint 100 olyan települést térképeztek fel Szerbiában, ahol vízkorlátozás volt.
Živković hozzátette, hogy a hőségriadó következményei miatt idén június elején egyes helyi önkormányzatok már kiadtak figyelmeztetéseket a kertek öntözésének és a medencék feltöltésének tilalmáról, a racionálisabb fogyasztásról, valamint előrevetítették a korlátozásokat.
„Azt is látjuk, hogy a kisebb vízfolyások az alacsony vízszint és a megemelkedett vízhőmérséklet miatt oxigénhiányossá válnak, így Szerbia-szerte kerestek meg minket az emberek a tömeges halpusztulások miatt. Szennyezésre gyanakodtak, de kiderült, hogy a halak a vízben lévő kevés oxigén miatt fulladtak meg. Tehát a klímaváltozáshoz és a szárazsághoz kapcsolódó problémák egész sorával állunk szemben, amelyeket kezelni kell” – zárta gondolatait.
