Az, hogy a talaj valójában mennyire termékeny, nemcsak abból látszik, ami a felszínen van, hanem abból is, ami alatta található. Éppen ezért Kula közelében egy kísérleti parcellán talajszelvényt nyitottak, hogy a Szerbiából és a régióból érkező szakemberek összehasonlíthassák a biostimulátorok kétéves alkalmazásának eredményeit a hagyományos műtrágyázással.
Az első eredmények nagyobb terméshozamra, fejlettebb gyökérrendszerre és jobb talajszerkezetre utalnak, miközben a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a termékenységi problémákat már nem lehet kizárólag a műtrágya mennyiségének növelésével megoldani.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Dejan Ilin kulai fiatal termelő és okleveles mezőgazdasági mérnök kísérleti parcelláján két talajszelvény összehasonlító elemzését végezték el. A parcella egyik részén két évig biostimulátorokat alkalmaztak, míg a másik részt hagyományos NPK műtrágyával művelték. A cél az volt, hogy a terepen hasonlítsák össze a talaj állapotát, a gyökérfejlődést és a elért terméshozamot. Az első eredmények szerint az a parcella, ahol biológiai stimulációt alkalmaztak, lényegesen jobb eredményt ért el a talaj termékenységében.
– Ebben az évben körülbelül 650 kg-mal jobb eredmény született a hagyományos NPK műtrágyával kezelt kontrollparcellához képest – nyilatkozta Ilin az RTV-nek.
Az elemzésen jelen lévő agronómusok megjegyezték, hogy a különbségek nem csak a termés mennyiségében látszanak. A kezelt parcellákon porhanyósabb talajszerkezetet, kifejezettebb biológiai aktivitást és a gyökérrendszer fejlődéséhez kedvezőbb feltételeket tapasztaltak.
Az ilyen talaj könnyebben magába szívja a vizet, jobban megtartja azt a csapadékmentes időszakokban, és stabilabb fejlődést biztosít a növényeknek, ami a kedvezőtlen időjárási viszonyok közötti években közvetlenül befolyásolja a terméshozamot. A szakértők kiemelik, hogy a termelők közötti nagy hozamkülönbségeket – még ha szinte azonos agrotechnikát is alkalmaznak – gyakran éppen a talaj állapota magyarázza.
– Ha a szomszédja nyolc tonnás hozamot ér el, Önnek pedig öt tonnája van, pedig teljesen azonos agrotechnikát alkalmaztak, az emberek maguk is látják a saját földjükön, hogy valami probléma van. Ezt a problémát nem lehet úgy megoldani, hogy 200 kg-ról 500 kg-ra növelik a műtrágya adagját, hanem biostimulációval kell megoldani – mondta Bojan Manojlović agronómus.
A talajszelvény nyitása ezen a szélesebb területen olyan ritka terepi elemzésnek számít, amelyet a szervezők szerint csaknem két évtizede nem végeztek el. A talaj állapotára vonatkozó végleges értékelések nem csak a terepi vizuális megfigyeléseken alapulnak majd. A mintavételt követően a szerves anyagok és egyéb paraméterek laboratóriumi elemzése következik, amely teljes képet ad majd a talaj minőségéről.
Bár az első eredmények jelentős különbségekre utalnak a két termesztési technológia között, a talaj minőségéről szóló végleges döntés a szerves anyagok és egyéb paraméterek laboratóriumi vizsgálatai után születik meg. A szakemberek arra számítanak, hogy éppen ezek a leletek fogják igazolni, milyen mértékben járulhat hozzá a biológiai stimuláció a talaj termékenységének megőrzéséhez és a stabilabb terméshozamokhoz a következő években.
