Egyre több olyan szerbiai polgár van, aki munkával töltött éveinek egy részét Szerbiában, másik részét pedig külföldön szerezte meg. A nyugdíjba vonulás előtt ezért gyakran felmerül a kérdés: mi történik a különböző országokban megszerzett szolgálati idővel?
Jó hír, hogy bizonyos feltételek mellett ezek az évek összeadhatók a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyetlen ország fizeti majd a nyugdíjat valamennyi ledolgozott év után, írja a Blic.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Vladimir Stanković, a szerb Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alap (PIO) képviselője az Szerbiai RTV-nek elmondta, hogy Szerbiának több mint harminc országgal van nemzetközi szociális biztonsági egyezménye. Ha valaki olyan országban dolgozott, amellyel Szerbia ilyen megállapodást kötött, az ott megszerzett szolgálati időt figyelembe lehet venni a nyugdíjjogosultság megállapításakor.
Fontos azonban különbséget tenni az állami nyugdíjbiztosítás és a magánnyugdíj-, illetve más magánbiztosítások között.
„Itt arról beszélünk, amikor az emberek az állami rendszerben rendelkeznek nyugdíj- és rokkantsági biztosítással. A magánbiztosítás és a magánbiztosítókkal kötött szerződések alapján megszerzett jogosultságok teljesen más kategóriába tartoznak” – magyarázta Stanković.
Hét év Szerbiában, nyolc Németországban
Minden országnak saját szabályai vannak a nyugdíjba vonulásra, a szolgálati időt pedig külön-külön tartják nyilván. Szerbiában ez a PIO-alap feladata, a külföldön ledolgozott időszak nyilvántartásáért pedig az adott ország illetékes intézménye felel.
Ahhoz, hogy a szerbiai PIO-alap tudomást szerezzen a külföldön megszerzett szolgálati időről, magának a biztosítottnak kell ezt jeleznie. Ehhez ki kell töltenie a megfelelő nyomtatványt, amelyben feltünteti, melyik országban és mely időszakban volt biztosított. Célszerű mellékelni a külföldi munkaviszonyt igazoló dokumentumokat, valamint azt a biztosítási számot is, amelyen az adott ország nyugdíjalapjánál nyilvántartották.
Szerbiában az öregségi nyugdíjhoz – az életkorra vonatkozó feltétel teljesítése mellett – legalább 15 év biztosítási idő szükséges. Ha valaki Szerbiában nem rendelkezik mind a 15 évvel, bizonyos feltételek mellett a külföldön megszerzett szolgálati idejét is beszámíthatják.
Stanković példaként említett valakit, aki hét évet dolgozott Szerbiában, nyolcat pedig Németországban. A két országban megszerzett összesen 15 év elegendő lehet ahhoz, hogy teljesítse a szerbiai nyugdíjjogosultság szolgálati időre vonatkozó feltételét.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Szerbia mind a 15 év után fizeti a nyugdíját.
„A nyugdíj összegének kiszámításakor Szerbiában a Szerbiában megszerzett szolgálati idővel arányos összeget számítjuk ki” – hangsúlyozta Stanković.
A gyakorlatban tehát minden ország a saját rendszerében megszerzett szolgálati időnek megfelelő nyugdíjrészt fizeti, saját jogszabályai és az adott nemzetközi egyezmény alapján.
Mi történik az idénymunkával?
A külföldi idénymunka esetében az a döntő, milyen formában foglalkoztatták a munkavállalót, illetve bejelentették-e nyugdíj- és rokkantsági biztosításra.
„Minden az adott foglalkoztatási formától függ” – mondta Stanković.
Ezért fontos ellenőrizni a külföldi munkáltatóval kötött szerződést, és meggyőződni arról, hogy a dolgozót hivatalosan bejelentették-e, illetve melyik országban fizették utána a járulékokat.
Külön szabályok vonatkozhatnak arra az esetre, amikor egy szerbiai vállalat küldi külföldre dolgozni az alkalmazottját. Alapesetben a külföldön végzett munka külföldön megszerzett szolgálati időnek számít, de vannak kivételek. Egyes nemzetközi megállapodások alapján a legfeljebb két évig tartó külföldi munkavégzés szerbiai szolgálati időként is nyilvántartható.
Probléma akkor keletkezik, ha a külföldi munkáltató egyáltalán nem jelentette be a munkavállalót.
„Ha a munkáltató eleve nem jelentette be az adott személyt a biztosítási rendszerbe, akkor arról sem beszélhetünk, hogy köteles lett volna utána nyugdíj- és rokkantsági biztosítási járulékot fizetni2 – magyarázta Stanković.
A szerbiai szolgálati idő elektronikusan is ellenőrizhető
A polgárok elektronikusan is ellenőrizhetik a Szerbiában megszerzett szolgálati idejüket. Az eUprava portálon, azonosítás után a biztosított megtekintheti a nyilvántartott adatokat, és időben észreveheti, ha valamelyik munkaviszony vagy időszak hiányzik a rendszerből.
A külföldön megszerzett szolgálati idő esetében az adatcsere továbbra is jellemzően az érintett országok illetékes intézményei közötti hivatalos dokumentáció útján történik.
Stanković ezért azt tanácsolja, hogy a szerbiai szolgálati időt legalább két évvel a tervezett nyugdíjba vonulás előtt ellenőrizzék. A külföldön megszerzett szolgálati idő elismertetését pedig érdemes még ennél is korábban elindítani, mivel a különböző országok nyugdíjalapjai közötti ügyintézés hosszabb időt vehet igénybe.
