A Bezdánnál történelmi mélypontra süllyedt Duna vízállása, valamint a Zomborban, Kúlán és Verbászon kihirdetett rendkívüli helyzet rámutatott a Vajdaság mezőgazdaságától és természeti környezetétől függő vízgazdálkodási rendszer évtizedes elhanyagolására – közölte a Zöld Baloldal.
Jovana Đurović Rajak, a Zöld Baloldal zombori önkormányzati képviselője a szárazság és a magas hőmérséklet okozta válságra reagált, amely évről évre sújtja Zombort és Szerbiát is.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A Duna Bezdánnál történelmi mélypontra, mínusz 127 centiméterre süllyedt, Zomborban, Kúlán és Verbászon pedig a víz alacsony vízállása miatt rendkívüli helyzetet hirdettek. A tartomány gyorsan 270 millió dinárt különített el a sürgős intézkedésekre. Ami az elmúlt napokban látható, az nem csupán a szárazság következménye, hanem annak az évtizedeken át tartó hanyagságnak az eredménye, amely a Vajdaság mezőgazdaságától, természetétől és mindennapi életétől függő vízgazdálkodási rendszert érinti” – olvasható a Zöld Baloldal közleményében.
A párt emlékeztetett arra, hogy Zombor környékén több mint kétszáz évvel ezelőtt teljesen másképp nézett ki az élet: a térséget akkoriban mocsár borította, az emberek gyakran megbetegedtek maláriában, a földeket pedig nehéz volt megművelni. Az első csatornákat, köztük a Ferenc-csatornát (a Nagy-bácskai-csatornát), az Osztrák–Magyar Monarchia a 18. század végén építette azért, hogy lecsapolja a vizet és megvédje a termőföldeket.
„A kulcsfontosságú előrelépést a szocialista Jugoszlávia valósította meg. 1957 és 1977 között épült ki a teljes Duna–Tisza–Duna vízrendszer, amely több mint 900 kilométernyi főcsatornából és mintegy 20 ezer kilométernyi kisebb, meliorációs csatornából áll. Ez a rendszer nemcsak a meglévő hálózatot bővítette, hanem előrelátó módon úgy tervezték meg, hogy ellenkező feladatot is elláthasson: öntözze a földeket akkor, amikor vízhiány lép fel. A tervek szerint egymillió hektár víztelenítésére, valamint több mint 500 ezer hektár öntözésére alkalmas” – emelte ki a Zöld Baloldal.
A párt hangsúlyozta a Felső-Duna mente különleges természetvédelmi területként számon tartott ökoszisztémájának jelentőségét is.
„Jugoszlávia felbomlásától napjainkig egyetlen hatalom sem épített egyetlen új főcsatornát sem, a meglévő rendszert pedig nem tartották megfelelően karban. Ezért ma a tervezett több mint 500 ezer hektárból alig 30 ezer hektárt öntöznek. Az állam néhány évvel ezelőtt mintegy 100 millió dolláros hitelt vett fel éppen öntözésfejlesztésre, az öntözött területek nagysága azonban időközben csökkent. A vízgazdálkodási rendszer teljes körű és komolyan kidolgozott revitalizációs terve, világosan meghatározott költségekkel, a mai napig nem létezik, a mezőgazdasági minisztérium pedig csak most kezdi el az öntözés 2036-ig szóló stratégiai értékelésének kidolgozását” – áll a Zöld Baloldal közleményében.
A Zöld Baloldal szerint nem a pénz hiánya jelenti a problémát, amit azzal az adattal is alátámasztott, hogy a Nemzeti Stadionra 500 millió eurót különítenek el.
„A kérdés az, mire költjük ezt a pénzt. Stadionokat és nagy rendezvényeket választunk, nem pedig a vizet, az élelmiszert, a földet és a természetet, amelyekből ez a térség évszázadokon keresztül élt” – fogalmazott a párt.
A Zöld Baloldal szerint a szárazság valóban természeti jelenség, de a védekezéshez szükséges rendszer hiánya nem elkerülhetetlen sors. A párt arra a paradoxonra is rámutatott, hogy korábban a túl sok víztől kellett megszabadulni, ma pedig az a kérdés, hogyan lehet a vizet megőrizni és eljuttatni oda, ahol szükség van rá.
„Jobban kell csinálnunk, mindannyiunknak együtt, társadalomként” – üzente Jovana Đurović Rajak, a Zöld Baloldal zombori városi képviselő-testületbeli képviselője.
Alig van víz a Dunában (021.rs)
