A szerb kormány a parlament elé terjesztette az ingatlanok nyilvántartásba vételéről és a tulajdonjog bejegyzéséről szóló különleges feltételekről szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot, amely a népnyelvben a Mindenki a sajátján (Svoj na svome) néven ismert. A legfontosabb módosítások a nagyobb családi házak után fizetendő illeték behajtására, a lakásvásárlók új lehetőségeire azokban a társasházakban, ahol a beruházók nem teljesítették kötelezettségeiket, valamint az illetékbefizetéssel és az ingatlannyilvántartásba való bejegyzéssel kapcsolatos szigorúbb szabályokra vonatkoznak – írja a Nedeljnik.
Mi van akkor, ha a falusi ház területe meghaladja a 400 négyzetmétert?
Az egyik módosításnak a falusi családi lakóingatlanok tulajdonosainak kellene kedveznie, amelyek alapterülete meghaladja a 400 négyzetmétert. A törvénymódosítási javaslat megállapítja, hogy az esetek többségében olyan családi házakról van szó, amelyeket nem a piacra szántak és nem is gazdasági tevékenység folytatására használnak, hanem többgenerációs családi ingatlanok, amelyeket különböző időszakokban, a háztartás igényeinek megfelelően építettek.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Emiatt azt javasolják, hogy a négyzetméterenkénti kedvezményes illetéket 400 négyzetméteres alapterületig számítsák fel, a magasabb illetéket pedig csak a „többlet” négyzetméterek után kelljen megfizetni.
Szigorúbb pénzügyi fegyelem
Néhány módosítást a pénzügyi fegyelem erősítésének szándékával javasoltak, amelyek egyike előírja, hogy a tulajdonjog bejegyzéséről szóló igazolást mindaddig nem továbbítják a kataszternek, amíg az illetéket teljes mértékben ki nem fizették. Ily módon a Köztársasági Földtani Intézet (RGZ) nem tudja elvégezni a tulajdonjog bejegyzését, amíg a pénz be nem érkezik a számlára.
Ugyanígy, ha a kötelezett vagy a beruházó nem fizeti meg az illetéket az utasítás kézhezvételétől számított 30 napos határidőn belül, a törvény kötelezné a Területrendezési Ügynökséget, hogy az ilyen esetekben a tárgyi iratokat haladéktalanul adja át az Állami Ügyészségnek, amely ezt követően hivatalból megindítja a követelés kényszerbehajtási eljárását a Szerb Köztársaság javára.
Ez a szabály nagymértékben csökkenti annak lehetőségét, hogy a beruházók elkerüljék pénzügyi kötelezettségeiket, vagy hogy a tartozások elévüljenek – értékelik az indoklásban.
Rendelkezési tilalom bejegyzése az ingatlanra
Azokra az épületekre és önálló épületrészekre (lakásokra és üzlethelyiségekre), amelyek után az illetéket nem fizették meg, és amelyeket nem adtak el harmadik személyeknek, a törvény előírja a rendelkezési tilalom kötelező bejegyzését. Ez az intézkedés megakadályozza, hogy a beruházó eladja, elajándékozza vagy jelzáloggal terhelje az ingatlant mindaddig, amíg nem rendezi az állammal szembeni tartozását.
A rendelkezési tilalom mindaddig hatályban marad, amíg be nem nyújtják a hivatalos igazolást az illeték megfizetéséről, ami közvetlenül védi az állam pénzügyi érdekeit és a leendő vásárlókat.
Mikor fizethetik meg a lakásvásárlók a beruházó kötelezettségeit?
A törvénymódosítások új lehetőséget hoznak azoknak a polgároknak is, akik társasházakban vásároltak lakást, de a beruházók kibújtak a törvényes illetékek megfizetése alól. Az eddigi gyakorlatban az ilyen helyzetek elhúzódó zárolásokhoz és széljegyzetek bejegyzéséhez vezettek az ingatlanokon, ami megakadályozta a vásárlókat abban, hogy teljes mértékben rendelkezzenek a tulajdonukkal.
A módosítások előirányozzák, hogy kivételes esetben, ha a lakástulajdonosok a beruházó helyett maguk fizetik meg az e törvényben előírt illetéket, törlik azt a széljegyzést, amely szerint az illeték nincs kifizetve. Ezzel lehetővé válik, hogy a polgárok végre teljesen formalizálják tulajdonjogukat, függetlenül az építési beruházók mulasztásaitól és tartozásaitól.
Könnyebb befejezni a megkezdett építkezéseket és a bejegyzést
A törvényjavaslat foglalkozik a nyilvántartásba vett és bejegyzett, de szerkezetileg nem teljesen befejezett ingatlanok kérdésével is. Olyan épületekről és házakról van szó, amelyeknek a teherhordó szerkezete már elkészült, de hiányzik a homlokzat, a nyílászárók vagy a belső hálózatok. Ezért a törvény szövegébe új rendelkezést illesztettek be, amelynek célja az ilyen épületek és önálló épületrészek építésének befejezése.
Ezen ingatlanok esetében a munkálatok befejezése az aktuális állapotról szóló jelentés benyújtásával válik lehetővé, ami biztosítja magának az épületnek a stabilitását és biztonságát.
Fotó: Frepik
