A szerb kormány elfogadta a Környezetvédelmi Stratégiát, amely szerint a klímaváltozás következményei – például a jelenlegi hőhullám és a folyómedrek alacsony vízállása – elleni védekezés 27,2 milliárd eurós beruházást igényel 2033-ig.
Ha a klímaváltozás következményei elleni védelmi intézkedéseket nem hajtják végre, a károk többszörösen meghaladnák a beruházási költségeket – figyelmeztet a stratégia.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A pénzügyi becslések azt mutatják, hogy 2000 és 2020 között a rendkívüli időjárási viszonyok okozta minimális kár 6,8 milliárd eurót tett ki. Ennek során az aszályok és a magas hőmérséklet felelősek az összes regisztrált veszteség több mint 70 százalékáért – írja a Nedeljnik.
A stratégia által idézett elemzések szerint a globális átlaghőmérséklet Párizsi Megállapodásban meghatározott kereteken belüli emelkedése a közeljövőben Szerbia GDP-jének 4,5 százalékos csökkenéséhez vezetne, ami azonban jelentősen mérsékelhető a megváltozott éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodásra szánt beruházásokkal.
A legfontosabb beruházások az energiaszektor átállására és az energiahálózatra összpontosítanak. Az ezen a területen becsült teljes beruházási költség 19,1 milliárd eurót tesz ki a 2033-ig terjedő időszakra. Ebből az összegből 13,4 milliárd eurónyi beruházást már előirányoztak a meglévő állami tervek.
A források legnagyobb részét a villamosenergia-hálózat fejlesztésére szánják, hogy támogassák a megújuló energiaforrások integrációját és arányuk növelését, valamint a meglévő energetikai létesítmények modernizációját.
Közvetlenül a levegő-, víz- és talajszennyezés csökkentésére irányuló projektek jelentik a második legnagyobb beruházási szegmenst, melynek becsült teljes értéke 5,6 milliárd euró.
A levegőminőség javítását célzó projektekre – amelyek magukban foglalják a háztartási tüzelőberendezések modernizációját és az új környezetvédelmi szabványok bevezetését – 2,6 milliárd eurót terveztek.
A vízminőség javítása a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telepek építésével és rekonstrukciójával 1,7 milliárd eurós beruházást igényel, míg az ipari szennyezés megelőzését és ellenőrzését, valamint a vegyszerek kezelését célzó projektek 1,3 milliárd eurót tesznek ki.
A stratégia szerint Szerbia a globális átlagnál jobban és gyorsabban melegszik, míg ugyanis az átlagos globális hőmérséklet-emelkedés alacsonyabb értékeken állt meg, Szerbiában az átlagos levegőhőmérséklet-emelkedés elérte az 1,8 fokot, de a nyár folyamán ez az ugrás eléri a 2,6 fokot is, szemben az iparosodás előtti szinthez képest mért 1,1 Celsius-fokos globális átlaggal.
