Az Európai Bizottság számára Szerbia fontos tagjelölt ország, amelynek a stabilitást kellene biztosítania ebben a konfliktusos régióban, ám a szerb tisztségviselők egyre provokatívabb kijelentésekkel hívják fel magukra a figyelmet, és Szerbia mind jobban Oroszország és Kína felé hajlik. Így értékelte a helyzetet a Német Szerkesztőségi Hálózatnak (RND) Alexander Rothert Balkán-szakértő.

Az RND felidézi azokat a dicséreteket, amelyeket Aleksandar Vučić elnök, Ivica Dačić miniszter és Aleksandar Šapić, Belgrád polgármestere fogalmazott meg a közelmúltban az elítélt háborús bűnös, Ratko Mladić kapcsán.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

„Az Európai Bizottság hallgat erről. Miért? Mert Vučićban látják a balkáni stabilitás garantálóját, Szerbiát” – írja Rothert.

A német szakértő hozzáteszi, hogy a Bizottság ezzel „szabad kezet ad Vučićnak ahhoz, hogy bel- és külpolitikai téren egyre extrémebben járjon el, feltéve, hogy nem indít közvetlen katonai agressziót a szomszédai ellen”.

Rothert írása szerint az Európai Bizottság dilemmában van, mivel milliárdos támogatásokkal és a tárgyalások felgyorsításával próbálja magához láncolni Szerbiát, ám ez nem működik.

„Belgrád örömmel fogadja az EU-s támogatásokat, ugyanakkor egyre gyorsabban csúszik Moszkva, de különösen Peking irányába” – írja Rothert, megjegyezve, hogy Szerbia szoros hírszerzési kapcsolatokat ápol Oroszországgal, és szoros gazdasági szálak fűzik Kínához.

Még Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrégiben tett belgrádi látogatása sem változtat azon a tényen, hogy Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni EU-s szankciókhoz, ami az uniós tagság egyik fő kritériuma.

Rothert kifejti, hogy Brüsszel hozzáállását Belgráddal szemben Viktor Meier Balkán-szakértő már 25 évvel ezelőtt „szerbcentrizmusnak” nevezte.

„Brüsszel és Berlin szerbcentrizmusa – amely ellenőrzés nélkül ruház vezető szerepet Belgrádra a Balkánon – egy anachronizmus, amelyet komolyan felül kell vizsgálni. Természetesen a múltnak nem kell megismételnie önmagát. Ám az egyre szaporodó figyelmeztető jelek figyelmen kívül hagyása továbbra is súlyos gondatlanság lenne” – értékel Rothert.

Fotó: Freepik